11862.htm CIMSZO: Gyöngyös SZOCIKK:
Gyöngyös, rend. tan.
város Heves m. 19,715 lak. A hitközség megalakulásának időpontja nem
állapítható meg teljes bizonyossággal. Az alapítók személyére vonatkozólag
sincsenek hiteles feljegyzések. Tény azonban, hogy Gy.-ön már h XV. sz.-ban
éltek zsidók, amiről a megyei és a városi levéltár adatai tanúskodnak. Ezek
természetesen nem tömörültek egységes szervezetté, életükről különben is nagyon
keveset tudunk. A hitközség azonban, kezdetleges formában ugyan, már a XVIII.
az -ban meglehetett, amire abból lehet következtetni, hogy a Chevra Kadisa
1795. alakult. Sőt a gyönyörű stílusban épült zsinagóga is a XVIII. sz. végéről
való és ez a templom még ma is áll. E szórványos adatokon kívül 1830-tól kezdve
rendszeresen vezetett jegyzőkönyvek állunk rendelkezésre, igaz, hogy abban az
időben már virágzó hitközség volt Gy.-ön. A hitközség ügyeit az első időben egy
21 tagú testület intézte, amelyet évenként választott meg a hitközség egyeteme.
Nyugodt, békés fejlődés jellemzi ekkor a hitközséget, mely az 1846-ból származó
türelmi adó-kimutatás szerint Heves megye legnagyobb hitközsége volt, mert évi
675 forintot fizetett türelmi adó címén. A 48-as események sem idéztek elő
különösebb változásokat a hitközség életében. A Bach-korszak elején a hatóság
felfüggesztette a hitközség autonómiáját és az elöljáróságot a cs. és kir.
kormány biztos nevezte ki. Az alkotmányos era a Gy .-i zsidóságra is mozgalmas
napokat hozott. Az országos kongresszus után, amelyen a Gy.-i hitközséget
Hirschl Lipót akkori elnök képviselte, a hitközségnek csak kis része, mintegy
30 tag; kívánta a kongresszushoz való csatlakozást. Ez a mozgalom hamarosan elsimult.
A hitközség egységét egyelőre nem bontotta meg az orthodoxia szervezkedése sem.
Az 1880-as évek elején indult meg egy kiválási mozgalom, amelynek eredményeképp
egy kisebb frakció kivált a hitközségből és az orthodox szervezethez
csatlakozott. Ettől fogva semmi sem zavarta meg a hitközség belső életét, mely
Bogdány Jónás, Bernát Ignác, Spitzer László (1897—1901), Kálmán Ignác (1901-06)
és Rusz Jakab (1906-1924) elnöklete alatt a legszebb fejlődésen ment keresztül.
Ezt a fejlődést tragikus módon megakasztotta az 1917-iki nagy tűzvész, amely a
város nagy részével együtt a gyönyörű zsidótemplomot és a hitközség többi
épületeit is elhamvasztotta. Ettől kezdve a Gy.-i zsidóság minden törekvése
arra irányult, hogy a hitközség a romokon újjáépülhessen. A háború és
forradalmak gyászos évei e törekvések megvalósítására nem voltak alkalmasak, de
Rusz Jakab agilitása mar 1920. lehetővé tette egy ideiglenes pótimaház és a
tisztviselői lakások újjáépítését. 1924-ben Ösztreicher Dezső, majd 1927. Vajda
Ármin vette át a hitközség vezetését, aki Fränkl Ignác alelnökkel együtt a
legnagyobb energiával és lelkesedéssel kezdett hozzá a munkához. Rendezték a
hitközség zilált pénzügyeit, újjáépítették a vágóhidat, rituális fürdőt
létesítettek és modern alapszabályok keretében új alapokra fektették a
hitközség adminisztrációját. Az élénk hitközségi élet homlokterében a
templomépítés kérdése áll. Minden kilátás megvan arra, hogy ez a kérdés is
hamarosan megoldódik és nemsokára új, díszesebb templom fogja hirdetni a
hitközség áldozatkészségét és hagyományos vallásosságát. A templomon kívül az
1859. néhai Brack Áron alapítványából létesült Talmud Tóraiskola bizonyítja,
hogy a Gy.-i zsidóság élete milyen mélyen a tradíciókban gyökeredzik. Az 1839.
létesített elemi iskolát a hitközség 1888. Gy. városának adta át. Hat
egyesületben munkálkodik a hitközség kulturális és szociális életének
fejlesztésén. A Chevra Kadisán kívül, amelynek jelenlegi elnöke Rosenfeld Emil,
van egy Bikur Chólim egylet, melyet Batiszt József vezet, egy Maszkil el Dal
egylet, (vezetője Gosztonyi Samu), működik meg egy ú. n. Szandekoosz egylet
Székely Jenő elnöklete alatt, ez komasági segélyt folyósít. A nőegylet
elnöknője Schönfeld Mórné, a Betegsegélyző Nőegyleté Barna Sándorné. A Gy.-i
hitközség a kiváló és nagytehetségű emberek egész sorával ajándékozta meg az
országot. Nem kisebb emberek karrierje indult el Gy.-ről, mint lovag Schweitzer
Ede (l. o.) tábornok, Décsey Zsigmond kúriai tanácselnök, Visontai Soma (l.
o.), végül Kaszab Aladár (l. o.). Több kiváló, nagyhírű rabbi is származik
Gy.-ről. Így Hoffer Ármin (l. o.) rabbiszemináriumi tanár, Silberfeld Jakab (l.
o.) békéscsabai, Klein Dezső eperjesi, Klein József volt kassai és Spiegel
Ármin esztergomi főrabbi. A hitközség több tagja előkelő szerepet játszik Gy.
város közéletében. Dudás Adolf városi tanácsos polgármester-helyettes volt,
Rosenfeld Emil a Ferenc József-rend lovagja és tűzoltó főparancsnok, Károly
Lajos szintén a Ferenc József-rend lovagja és dévényi Tévén Zsigmond hosszabb
ideig volt a Gy.-i Kereskedelmi Csarnok s egyben a Chevra Kadisa elnöke. Egész
sereg kereskedelmi és ipari vállalatot, malmot és gyárat alapítottak Gy.-ön a
zsidók, akik mezőgazdasági téren is nagy szerepet visznek. A legnagyobb
birtokosok a Gruszner Testvérek (Jenő Zoltán, Mór és Dezső), akiknek Markazon
és Detken