11857.htm CIMSZO: Gyermekvédelem SZOCIKK: Gyermekvédelem. A Gy. sokfelé elágazó munkáját az állam és a
társadalom együtt végzi s ebben a munkában mindig igen tevékenyen
működtek közre a zsidók is. A gyermekhalandóság ellen irányuló küzdelemre egy
zsidószármazású orvos, Szalárdi Mór (l. o.) hívta föl a figyelmet cikkeivel és
röpirataival. Ő alapította 1885,
a Fehér Kereszt Egyesületet s őt bízta meg Széli Kálmán 1898. a gyermekvédelem
országos megszervezésével. Szalárdi feladatának derekasan meg is felelt s midőn
Széli miniszterelnök 1902. a
gyermekvédelmet államosította, a Szalárdi vezetése alatt álló egyesület már
17,000 védettet mutathatott ki. Szalárdi lett az állami gyermekmenhely főorvosa
s képviselte a gyermekvédelem ügyét külföldi kongresszusokon is. Majd minden
gyermekvédelemmel foglalkozó társadalmi egyesület vezetőségében — amely
egyesületek túlnyomó részét szabadkőművesek alapították — találunk zsidó és
zsidószármazású közéleti férfiakat és nőket. Így az Országos Patronázs
Egyesületben Friedmann Ernőt, Lánczy Leót, Fábián Bélát és Feleki Bélát, az
Országos Gyermekvédő Ligában Herczog Mór Lipót bárót, Bakonyi Kálmán kúriai
bírót. Az Országos Gyermekvédő Egyesületben báró Hatvány Sándort, a
Fehérkereszt Egyesületben Bánóczi Józsefet, Szalárdi Mórt. Ennek az
egyesületnek alapjait Wahrmann Mór, Flesch Mór, Redlich S.-né és Krausz Lajos
bőkezű adományai vetették meg. A Magyar Központi Frőbel Egyletnél Rosenzweig
Saphir Sarolta elnöknő és Helfmann Izsó titkár, a Nyomorék Gyermekek Otthonánál
Messinger Simon és Mautner Adolf, a Budapesti Szünidei Gyermektelep
Egyesületnél Szirmai Richárd, a Klotild-szeretetháznál Weiss Bernát, a
Nővédő-egyesületnél Rosenzweig Saphir Sarolta fejtettek ki hasznos
tevékenységet. A G . ügyét mindig meleg szeretettel
karolták föl a budapesti hitközségek is, amit az alábbi hitközségi vagy a
hitközség által részben szubvencionált intézmények bizonyítanak. A legrégibb az
ipari tanoncok védelmére és földművesek képzésére létesített Magyar Izraelita
Kézmű és Földműves Egyesület. Első elnöke Jakobovics Fülöp (1842—49), majd Keni
Jakab ,(1859—64), Weisz M. A. (1865—75), Schoeberg Ármin (1876—91), Neumann
Ármin és legújabban Krausz Simon. A Pesti Izraelita Leányárvaház 1867. létesült
teljesen árva gyermekek számára és főleg báró Hirsch Mór nagylelkű adománya
tette lehetővé a mai modern árvaház építését. A nevelt növendékek száma már
jóval meghaladja az ezret. A Pesti Izraelita Fiúárvaház alapját 1869. Fochs Antal
vetette meg, aki egy házat adományozott az árvaház céljaira. Az Izraelita
Siketnémák Intézetét 1874. Fochs Antal alapította 400,000 forintos adományával.
Az intézet 1877. nyílott meg 27 növendékkel és fennállása óta több mint 1000
siketnémát mentett meg a társadalomnak. A növendékek átlag 10 évig maradnak az
intézetben. A báró Hirsch Árvaleány Menhelyet a Pesti Izraelita Nőegylet
alapította 1875., báró Hirsch nagylelkű adományából, félig árva leányok
számára. A lovag Wechselmann Ignác és neje Neuschloss Zsófia vakok tanintézete
1908 óta áll fenn. A Bródy Adél gyermekkórházat Bródy Zsigmond főrendiházi tag
alapította elhunyt felesége emlékére 1893. Az Orsz. Izraelita Patronage
Egyesület 1909 óta áll fenn Székely Ferenc vezetése alatt. Ugyancsak 1909. létesült
az Izraelita Szünidei Gyermektelep Egyesület is. A Csepeli Weiss Alice
Gyermekágyas Otthon 1910. alapíttatott szegény gyermekágyas nők részére
felekezeti különbség nélkül. A gyermeknyaraltatási akció 1928 óta tevékenykedik
és az a célja, hogy vendéglátó zsidó családoknál helyezze el a szegény
gyermekeket. Átlag évente 500 gyermeket helyez el nyaraltatásra. A
Tanonctanfolyam (1921) vallásoktatásban s közismereti tárgyak tanításában
részesíti a tanoncokat. A Leányotthon, amely 1923. létesült, szegény, felnőtt
egyedülálló zsidó leányokat részesít lakásban és ellátásban. Meg kell még
emlékeznünk a gyermekek testi és szellemi fejlődését figyelemmel kísérő
mozgalomról, mert a gyermekek tanulmányozása nagyban előmozdítja a
gyermekvédelmet is. Ezt a fontos munkát a Gyermektanulmányi Társaság végzi,
amelyben igen sok zsidó és zsidószármazású pedagógus e tudós vesz részt. Így
Ranschburg Pál, Révész Margit, Nemes Lipót, Szidon Károly, Nemesné Müller
Márta.
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje
is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z)
1857 .cimszó a lexikon 329 . oldalán van.