11772.htm CIMSZO: Goldmark SZEMELYNEV Goldmark Károly SZOCIKK: "G. Károly, zeneszerző, szül. Keszthelyen 1830 máj. 18., megh, Bécsben 1915 jan. 2. Atyja, G. Ruben keszthelyi kántor volt. G. már gyermekkorában rendszeres zenei kiképzésben részesült és tizenkét éves korában Sopronba küldték továbbképzésre. Később Atyja nagy áldozatok és lemondások árán Bécsbe küldte, ahol a Konzervatóriumban Böhm és Preyer tanítványa lett és maradt a forradalomig (1848), amikor elvitték katonának. Katonai szolgálata leteltével legidősebb testvére tette lehetővé neki a továbbképzést a berlini konzervatóriumban. Tanulmányait csakhamar félbe kellett szakítania, mert bátyját forradalmi tevékenykedése miatt — állítólag része volt a Latour osztrák hadügyminiszter elleni merényletben — Magyarországról kitiltották sőt többé nem támogathatta. Nemsokára G. Győrbe került a színházhoz, de már 1850. a bécsi Josef-stadter Theater tagja lett. 1852-ben kezdett el komponálni Mendelssohn—Bartholdy hatása alatt. Első koncertjét saját kompozícióiból 1857. adta nagy sikerrel, úgy hogy zenekari tevékenységéről lemondott. Hírnevét a rögtön népszerűvé vált Sakuntala-nyitány alapította meg 1864. Élete legdicsőbb művét a Sába királynője operát 1875 márc.10. mutatta be a bécsi udvari Operaház, mellyel G. példátlan sikert aratott: negyvenszer tapsolták ki a színpadra a premier alkalmával. A világ valamennyi operaháza műsorára tűzte G. mesterművét, kivéve az angol színházakat, mert Angliában a biblikus tárgykör profanizálása akkor még tiltva volt. Keleti, de főleg zsidó melódiák dominálnak G. müveiben. Csodás hangszerelésével művészetté emelte azt, ami addig csak a zsidó nép ajkán mint zenei hagyomány élt. További operái: Merlin, (1886); (1904. ugyanezt átdolgozva újra előadták); A házi tücsök,(1896); a Hadifogoly (1899); Az idegen (1899); Götzv. Berlichingen (1902), melyet Európa legtöbb nagy operaházában előadtak. Nyitányai közül kimagaslóak a Sakuntalán kívül; Penthesilea, Tavasszal, A leláncolt Prométheusz, Szappho, Olaszországból. Szimfóniái: Esz-dur symphonia, Falusi lakodalom és Zrínyi. Ezenkívül van számos kamarazeneműve, zongoradarabja, vonósnégyese, suitje hegedűre s zongorára és dalai. G. Pesten is sokat hangversenyezett s az ötvenes évek végén állandóan itt lakott Eötvös József báró 1869-ben 800 frt állami segélyt utalt ki számára. A bécsi udv. Opera Liszt és Andrássy Gyula gróf ajánlatára adatta elő a Sába királynőjét, amelyet a magyar Nemzeti Színház 1876. márc. 16. mutatott be. 1897 febr. 21. a zenedarab századik előadása alkalmával a m. kir. Operaházban maga G. dirigálta a darabot. 1910., nyolcvanadik születési évfordulója alkalmából a bpesti egyetem díszdoktorrá avatta, a király a Pro Litteris et Artibus érdemjellel tüntette ki és szülővárosa is nagy ünnepséget rendezett tiszteletére, Budapesten pedig maga Apponyi Albert gróf mondott köszöntőt az agg művészre. G. élete végén megírta memoárjait, melyek Erinnerungen aus meinem Leben c.(1914) jelentek meg. Ezt a munkát unokaöccse Ferenczi Frigyes (1.o.) operaházi főrendező fordította le magyarra (1928)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1772 .cimszó a lexikon 318 . oldalán van.