11671.htm CIMSZO: Gálszécs SZOCIKK: Galszécs (Se?ovce, Cs.-Szl.) nagyk. Zemplén vm. 3284 szlovák, magyar és német lak. A zsidó hitközség 247 családban 1056 lelket és 205 adófizetőt számlál, akik foglalkozás szerint így oszlanak meg: 5 nagykereskedő, 95 kereskedő, 28 iparos, 7 gazdálkodó, 4 ügyvéd, 2 orvos, 1 mérnök, 2 köztisztviselő, 3 magántisztviselő, 7 tanító, 4 vállalkozó, 15 munkás, 26 egyéb. Munkanélküli 6 és közadakozásból él 32. A világháborúban 254 tagja vett részt, 17 elesett. Évi költségvetése évi 150,000 ?K., szegények segélyezésére 3100 ?K., iskolára 20.000 és nyugdíjjárulékra 1000 ?K.-t fordít. Iskoláját 1903-ban alapította. Majd a Talmud tórával egészítette ki, amely még 1888. létesült. A két tanintézetben 6 tanerő működik, a növendékek száma 1927—28 156-ra rúgott. Jesivája is van megfelelő könyvtárral, amelyet az Amerikába került Grosszmann Lipót adományozott szülei emlékére. Intézményei: Chevra Kadisa (1890), Poale Cedek (1896), nőegylet (1912). A hitközségnek 1 temploma és 1 imaháza van. Mindkettő kétszer is leégett és létesülésüket, valamint újból való felépítésüket a hitközségi tagok áldozatkészségének köszönhetik. A G.-i orthodox hitközség 1884. november 16. alakult meg az 1871. október 22. kelt királyi elhatározással jóváhagyott orsz. orth. izr. szervező szabályzat alapján. Alapszabályait 1909. szept. 15. hagyták jóvá. Azóta hozzátartozik: Migylész, Vécse, Hór, Tusaújfalu, Tusa, Szécsmező, Kincsespuszta, Parnó, Szécsudvar, Bosnica, Cáboc, Kereplye, Sztankóc, Visnyó, Bucskó, Dargov Tarnóka, Kotáj, Gerenda, Zebegnyő, Kisazar, Nagyazar, Kozma, Pelejte, Cselej, Kis- és Nagyruszka. Alapítói ismeretlenek, első rabbija Kahon Majer volt. Utána Grünvald József, Reinitz Sámuel, Krausz Izs. Áron (most nagybányai főrabbi) és Klein Sámuel. Fejlődésének legfontosabb állomása az iskola létesítése, amelyet elsősorban Friedmann Mór dr. ottani orvos és emberbarát alapítványának köszönhet. Ez egész vagyonát az iskolára hagyta azzal a feltétellel, hogy a hitközség köteles nővérét élete végéig eltartani. Fontosabb események nem akadtak a hitközség életében, azt az egy mozgalmat kivéve, amely 25 év előtt din-tóra (rabbikollégiumi döntés) alapján a kerületet elszakította az anyahitközségtől. Újabban két párt versenyez egymással a hatalomért: a chasszideus és a cionista párt és hol az egyik, hol a másik kerül felül az elöljáróságban, ami lehetetlenné teszi az egyenletes elvek alapján való vezetést. A politikai fordulat itt is súlyos kérdéseket vetett felszínre, amelyek csak lassan tisztázódnak. Klein Sámuel, a hitközség utolsó rabbija 3 évvel ezelőtt meghalt és a rabbiszék azóta betöltetlen, mert a hitközség kötelezte magát, hogy özvegyének nyolc éven keresztül megadja az elhunyt rabbi összes illetményeit és nem terhelheti meg a rabbinak járó dotációval az amúgy is túlterhelt költségvetést. Vezetősége: Rottenberg József elnök, Selzer Mór gondnok, Szameth József ellenőr, Perlmantl Miksa pénztáros, Grünberger Hermann ellenőr, Valt József gondnok, Birnbaum Lázár, Alexander Simon, Neumann József, Weiszberger Adolf, Guttmann Lajos, Lefkovits Lajos, Schwarz Ignác, Winter Pinkász, Fried Manó, Grossmann Mór válaszmányi tagok. A Chevra Kadisa elnöke Birnbaum Lázár, a Poale Cedeké Lefkovits Lajos, a nőegyleté Goldberger Ignácné és a Talmud tóráé Amsel Ernő. A. tantestület Blau József igazgató, Zipser Netti, Klein Sándor, Weiszberger Henrik, Mermelstein Bernát, Glück Emanuel hitoktatók. — Ballagi Mór, a hírneves nyelvész és teológus, Ballagi Aladár történetíró édesapja G.-n született (l. o.). Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1671 .cimszó a lexikon 303 . oldalán van.