11667.htm CIMSZO: Galgóc SZOCIKK: "Galgóc (Hlohovec, Cs.-Szl.; Nyitra vm. 8096 lak. A G.-i hitközség alapítására vonatkozólag nincsenek pontos adatok. A temetőjében levő sírkövek egyik-másika 200 évesnél is idősebb, amiből következtetni lehet arra, hogy a hitközség a XVII. sz.-ban alakulhatott meg. Alapítói minden valószínűség szerint beköltözött morva családok voltak, amelyek gabona- és borkereskedelemmel foglalkoztak. A hitközség első rabbija R. Mordechaj volt, jeles tudós, aki 1730 körül működött. A hitközség Talmud Tóráját 100 évvel ezelőtt Eisler M. József alapította, akinek fia Eisler Emmanuel, mint elnök képviselte a hitközséget az 1870. kongresszuson. A kongresszus után a hitközség kettészakadt orthodox és status quo hitközségre; 1880-ban Rudolfer Emmanuel Áron elnök és Rosenfeld József főrabbi kezdeményezésére a két hitközség orthodox alapon egyesült. A hitközségnek több kiváló rabbija volt, ezek: Oppenheimer Lőb, Landesberg Izsák Áron, Weinberger Ábrahám Izsák, Rosenfeld József és Schwarc Mózes, a jelenlegi főrabbi. Templomát 1830. építették, 1890. bővítették és restaurálták. Van a hitközségnek jesivája, Talmud Tórája és erős elemi iskolája. A hitközség többi intézményei: Chevra Kadisa, mely Weiner Zsigmond elnöklete alatt működik, a Nőegylet, melynek Nagel Salamonné az elnöke, a Leányegylet, mely Rudolfer Lajosné vezetése alatt áll és a Népkonyha, melyet Müller József vezet. A hitközség területéről származik Mahler Ede (l. o.) a kiváló orientalista. A hitközség tagjai közül ipari társadalmi téren szerepet játszanak és nagyobb és nagyobb ipari vállalkozásokat létesítettek: néhai Eisler M. József malátagyárat, Szeszler Adolf fatelepet, Nagel Mór kereskedelmi vállalatot és Zweig Mór kocsigyárat. Nagyobb mintagazdaságokat vezetnek : Schwarc Ferenc, Deutschbauer József, Weinberger Ferenc és Schulz Hermán. A hitközségnek értékes levéltára van. G.-on jelent meg Rosenfeld József főrabbi: Chavot Jaér c munkája, Eisler M. Lipót aforizma gyűjteménye, Vajda Miksa és Galgóczi Ábrahám tanítók több pedagógiai munkája. A hitközség 180,000 ?k. évi költségvetéssel dolgozik, melynek nagy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. Anyakönyvi területéhez 12 község tartozik. Lélekszáma 900, családok száma 230, adót 200-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő, 8 gazdálkodó, 10 szabadpályán levő, 5 tanító, 75 kereskedő, 4 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 1 művész, 20 munkás, 1 nagyiparos, 4 orvos, 20 magántisztviselő, 5 vállalkozó, 10 munkanélküli, 20 iparos, 3 mérnök, 3 magánzó és 5 egyéb. A hitközség 200 tagja vett részt a világháborúban s 13-an estek el. A hitközség mai vezetősége : Schwarc Mózes főrabbi, Fuchs Jakab díszelnök, Herzog Jakab elnök, Szeszler Hermann és Müller József alelnökök, Goldstein Samu, Reismann Vilmos, Neumann Ignác, Rechnitzer Dávid elöljárók. A hitközség titkára: Salvendy Emil. Kántorai: Schreiber Vilmos, Rothfeld Salamon és Freund Ignác." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1667 .cimszó a lexikon 303 . oldalán van.