11466.htm CIMSZO: Filmgyártás SZOCIKK: Filmgyártás. Mint a mozi és a filmkereskedelem, úgy a F. is elsősorban zsidó kezdeményezés volt Magyarországon. Az első filmfelvételeket Magyarországon Sziklai Arnold készítette, aki az első magyar moziengedélyt kapta (l. Mozi). Ez a filmfelvétel Ferenc Józsefnek az ezredéves kiállításon tett látogatását örökítette meg 1896. Két évvel később Neumann József, aki már ekkor filmlaboratóriumot állított fel, filmet készít a Budapesten tartózkodó Vilmos császárról és Alfonz spanyol királyról. Ugyancsak Neumann József és Ungerleider Mór készítik a legelső magyar nagy filmfelvételt, a Márta c. Fedák-filmet, valamint később Janovics Jenő dr.-ral megalapítják a Proja-gyárat Kolozsvárott és a Phönix-filmgyárat Budapesten. A magyar filmgyártás a háború alatt virágzott fel teljes erővel. Ekkor alakult a Corvin-filmgyár, amelyet ugyan nem zsidó alapított, de csakhamar átvette Strasser Richárd, majd később Barna Károly és Engel Fülöp. Ugyancsak a háború alatt, 1915. alapította meg Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár a Star-filmgyárat, amelynek első filmje Petőfi János vitéze és Eötvös József báró Karthauzija volt. Ez a vállalkozás került át 1916. Geiger Richárd vezetésébe. 1916-ban alakult meg Lázár Lajos dr. filmgyára, a Lux filmgyár is, amely a Bob herceg, a Tájfun, a Drótostót megfilmesítésével szerzett népszerűséget. A magyar F. munkájába újabban Feldmann Izsó kapcsolódott be, aki számos magyar filmet és filmszkeccset készített. Igen nagy szerepet játszanak a F. terén a magyar zsidók Amerikában (l. Zukor Adolf, Fox William). Filmirodalom. Magyar részről a filmirodalomban és a filmszerzők között külföldön többnyire zsidó származású írók nevei ismeretesek. Amerikában élt és állandó szerződéssel bírt Biró Lajos és Vajda Ernő, ezenkívül eddig a magyar írók közül Lengyel Menyhért, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Fazekas Imre filmscenáriumait fogadták el külföldi gyárak. Megfilmesítették még Bródy Sándor néhány darabját is. Filmrendezés terén ez ideig csak két zsidószármazású magyar ember vitte világhírnévre. Az egyik Korda Sándor, a másik Kertész Mihály. Németországban működik Illés Jenő és Garas Márton, Magyarországon pedig Gaál Béla, György István, Mihály István és Major Dezső. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1466 .cimszó a lexikon 277 . oldalán van.