11365.htm CIMSZO: Fatalismus SZOCIKK: "Fatalismus, az a tanítás, amely szerint minden, ami történik az emberrel, előre meg van állapítva s ennélfogva elkerülhetetlen. Josephus Flavius, a római zsidó történetíró már foglakozik ezzel a kérdéssel s szerinte a végzetszerűség, illetőleg a predestinatió kérdése volt az, amiben a farizeusok különböztek úgy a szadduceusoktól, mint az esszénusoktól. A farizeusok azt tanították, hogy nincs minden dolog előre állapítva s hogy számos esemény az ember akaratától függ; a szadduceusok tagadták ezt, s azt is, hogy Isten közvetlenül beleavatkozik emberi dolgokba, míg az esszénusok mindent, ami történik, az isteni predestinációnak tulajdonítottak. (De Bello Judaico 2, 8, § 14 és Antiquitates 13, 5, § 9). Így a farizeus tudósok megmaradtak a szabad akarat elve mellett a lelki életre vonatkozólag, de tagadtak minden független kezdeményezést a materiális életben, amely szerintük a predestinációnak van alávetve. Ezt a véleményt a Misnában R. Chanania ben Dósza így fejezi ki: «Minden előre van látva, de (az embernek) szabadság (azaz akaratszabadság) adatik» (Ábót 3. 15); R. Chanania pedig ugyanezt az eszmét így fejezi ki: «Minden Isten kezében van, kivévén az istenfélelem» (Beráchót 33a), továbbá: «Az ember ezen a világon az ujját sem sértheti meg anélkül, hogy az fent el ne lett volna határozva» (Chullin 7b). Ugyanilyen értelműek a F.-ra vonatkozó következő talmud mondások: «A járvány hét éve dühöng s mégis egy ember se hal meg kijelölt órája előtt» (Szanhedrin 29a, Jebámót 114b); «Negyven nappal gyermek születése előtt a Bász Kól (égi hang) így szól: A-nak a leánya B-é lesz, C-nek a földje D-hez fog tartozni, E-nek a háza F.-é lesz» (Szóta, 1a). Máshelyt a Talmud úgy fejezi ki a F.-ba vetett hitet, hogy a terhességre gondoló angyal Istenhez járulva ezt kérdezi: «Világok Ura, ki fog születni, erős vagy gyenge, bölcs vagy tudatlan, gazdag vagy szegény?» (Nidda 16b). Leginkább azonban R. Eleazár ben Pedat legendája fejezi ki a F.-t. Ez az amora szűkös helyzetben lévén, álmában Istentől kérdi meg, soká fog még szegénysége miatt szenvedni; mire Isten ezt feleli neki: «Fiam, azt akarod, hogy a világot felfordítsam ?», amely gondolat; azt jelenti, hogy nem lehet az előre megállapított szegénysorson segíteni (Taánit 25a). Az isteni Gondviselés és predesztináció alapján álló F. mellett még nyomát látjuk a Talmudban az asztrológiai F.-nek is, ami a középkorban a kereszténység körében játszott nagy szerepet. Es a bizonyos csillagzat alatt való születésről következtetett az emberi sorsra s ennélfogva nincs meg neki az előbbi vallásos hit erkölcsi tartalma, ellenben babonákra adott alkalmat. Alapja azonban a zsidóknál ennek a F.-nak is az akaratszabadság hite volt, csupán annak megmagyarázása változott egyeseknél, akik az égitestek konstellációjából következtettek az emberi sorsra (Móéd Katán 28a). Annak az örök kérdésnek megvitatásánál, hogy miképp lehetséges az, hogy Isten jó sorsban részesíti a gonoszokat (akik tehát szabad akaratuknál fogva szinten felelősek cselekedeteikért) s ugyanekkor az igazságos érzületűek nyomorúságosán tengetik életüket, némelyek szintén az asztrológiai F.-ban keresték a választ. Azt azonban a fatalisták is koncedálták, hogy imádsággal, alázatossággal és erkölcsös élettel az ember képes sorsán változtatni. (V. ö. J. Broydé, Jew. Enc. 1904.). L. Gondviselés, Predestinatio, Akaratszabadság." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1365 .cimszó a lexikon 262 . oldalán van.