11303.htm CIMSZO: Eszter
Könyve SZOCIKK: "Eszter Könyve. A bibliai kánon
harmadik részében nyert elhelyezést, az «egyéb szentiratok» között. Sokáig
egyáltalában nem is akarták beiktatni a Szentkönyvek közé és csak hosszas viták
után került oda (l. Kánon). A vonakodás legfőbb oka az volt, hogy egyik
legjellemzőbb sajátossága miatt kétségbe vonták szent eredetét. A könyv ugyanis
egyetlen egyszer sem említi Adonájt és csak «más helyrőbl» várt segítségről
szól. Később azonban mégis elismerték és kanonizálták. Lehetséges, hogy a
régiek szigorúságát az a megfontolás enyhítette, hogy nem a szentség hiánya
miatt maradt ki a könyvből az Istennév, hanem azért csupán, mert a könyv
megrövidítve került a rabbinikus cenzorok elé, a kihagyott részeket, amelyekben
már előfordul Isten neve, talán nem is ismerték. Ezek a részek a Septuaginta
apokrifái között meg is találhatók. De az is lehetséges, hogy nem a szerző,
hanem éppen a kanonizáló testület hagyta ki a könyvből az istennevet, még pedig
azért, mert a könyvet beiktatták a purimi liturgiába és attól féltek, hogy a
purim kicsapongó hangulatában profanizálás érheti. Egyébként nem csak Isten nevét
nem említi E., de még a zsidók hazáját, Palesztinát
sem. E. regény formájában és annak eszközeivel a zsidó
nép ellen Ahasverus (Artaxerxes) király uralkodása alatt tervezett merénylet
csodálatos meghiúsulását beszéli el. E csodálatos megmenekülés emlékére
alapította Mordechai a purim (sors?) ünnepét (l. o.),
melyről az apokrif II. Makkabeusok könyve (