11286.htm       CIMSZO:        Érsekújvár                               SZOCIKK:     Érsekújvár (Nové Zámky, Cs.-Szl.), rtv. Nyitra vm. 19,023 lak. É.-on régebben nem tűrték meg a zsidókat és nincs is annak semmi nyoma, hogy akárcsak átmenetileg is zsidók is lakták volna híres csillagvárának fennállása idején. De még a vár lerombolása után sem enyhült a türelmetlenség. A zsidók első letelepülése a XIX. sz. első negyedére esik. Addig csak a hét bizonyos napjain jöhettek be a városba a környékbeli zsidók, de még napnyugta előtt távozniuk kellett. E környék zsidó centruma ezidőben a közeli Nagysurány volt és éppen a nagysurányiak igyekeztek több ízben meghódítani É. piacát, de sokáig sikertelenül. Jobb módú kereskedők felbiztatására azután néhány nagysurányi szatócs próbaképpen üzletet nyitott a városban, de kevés híján rajta vesztettek, mert a keresztény kereskedelem féltette kiváltságos helyzetét és agitált a zsidók ellen. A nép azonban megbékélt a zsidó invázióval, mert ez modernebb és szélesebb alapra fektette a város kereskedelmét és elősegítette felvirágoztatását. A Fuchs, Stux, Schwitzer, Leuchter, Stern és Donáth családok voltak az első letelepülők. Ezek szervezték meg a hitközséget, amely gyors fejlődésnek indult. Megalapították a Chevra Kadisát, és megnyitották a négy osztályú elemi iskolát, amelyben kitűnő tanerők működtek (Blitz, Décsi és mások). Közgazdasági tevékenységükkel pedig rövid idő alatt a város és a környék jólétét mozdították elő. É.-ra koncentrálták az egész Kis-Alföld gabonapiacát és a város világhírű lóvásárait is az ott megtelepedett zsidó lócsiszárok szervezték meg. Fennállásának első évtizedeiben még a nagysurányi főrabbinátus körzetéhez tartozott a hitközség. A rabbifunkciókat ezidőben Kramer Ignác rabbi végezte, aki kiváló talmudtudós volt és konzervatív szellemben irányította a hitéletet. A hatvanas években már annyira megerősödött a hitközség, hogy szép templomot építtetett a pesti Dohány-utcai templom stílusában. A haladó szellemű többség a templom belső berendezésénél is a pesti mintát tartotta szem előtt és az almemort a frigyszekrény elé helyeztette. A hitéletnek ez a modernizálása heves ellenzést váltott ki a hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó kisebbségből és a belső villongások végül szakadásra vezettek. A kisebbség különvált és megalapította az orthodox hitközséget. Az anyahitközség kongresszusi alapra helyezkedett és elszakadt a nagysurányi rabbinátustól. Kramer Ignác nyugalomba vonulása után megválasztotta első főrabbiját Richter József személyében. Ennek halála után Klein Sámuel(l. o.), a híres tudós került a hitélet élére és az ő érdeme, hogy a hitközség kongresszusi keretében még ma is a konzervatív szellem érvényesül. 1927. polgári iskolát létesített a hitközség és ezt e célra emelt monumentális palotában helyezte el. Klein Sámuel főrabbi, aki 1926 óta a jeruzsálemi héber egyetem tanára is, a hitközség támogatásával egy zsidó tanítóképző létesítésére is indított akciót, de ez a terv még nem valósulhatott meg. Buzgó elnökök és kötelességtudó elöljárók segítették elő ezt az egészséges fejlődést, különösen az utolsó évtizedben, mikor a hitközség élén Guth Jenő dr. ügyvéd állt. A hitközség filantropikus munkáját kezdettől fogva a Chevra Kadisa végezte és fennállása óta a Nőegylet is. Nagy sikerrel működik az ifjúság kultúregyesülete, amely a héber nyelv ápolására és a zsidó irodalom népszerűsítésére alakult. A cionista szervezet helyi csoportja a zsidó reneszánsz szolgálatában áll. A hivatalos orthodoxia ugyan nem támogatja a cionista szervezkedést, de nem is akadályozza meg, úgy hogy ahhoz orthodoxok is csatlakozhatnak. Az É.-i orthodox hitközség 1870. alakult meg. Megalapítói Leuchter Emánuel, Stern Jakab, Spitzer Lipót és Neumann Simon kereskedők voltak, akik több társukkal együtt kiváltak az anyahitközségből. A kiválásra az adott okot, hogy a hitközség vezetősége a templom építkezésénél nem tartotta be a Sulchan Áruch idevonatkozó szabályait. Különösen az almemor és a karzat modern elhelyezése miatt törtek ki heves viták, amelyek rövidesen a hitközség kettészakadását idézték elő. A tradíciókhoz ragaszkodók, vagyis az új hitközséget megalapítók élén Plaut Fülöp nagysurányi kerületi főrabbi, a nagy talmudtudós állott. Az új orthodox hitközség, mely kezdetben kevés tagból állott, első rabbijául a nagy tudású1, jámbor életű Groszmann Vilmost (Benjámin Zeév Wolf) választotta meg, akinek első dolga volt a békét helyreállítani. Groszmann Vilmos, akinek fia Újvári Péter (l. o.), tizenkét évi áldásos működés után 1882. meghalt s méltó utóda veje Sonnenklár Henrik lett, aki ugyancsak fiatalon hunyt el. 43 éve Tigermann József főrabbi áll a hitközség élén, akit bölcsességéért és békeszeretetéért becsülnek a hívei. A hitközség 1870. ötosztályos elemi iskolát létesített, majd 1880., mikor tagjainak létszáma erősem megnövekedett, templomot is épített. Van a hitközségnek Talmud Tórája és egy Tigermann főrabbi által alapított jesivája, melyet állandóan 30 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, a Nőegylet, a Tiferesz Bachurim és az Agudah-egyesület. A hitközség tagjai közül került ki Tigermann Ignác, a jelenlegi tiszalöki főrabbi, aki mint kiváló talmudtudós országos hírnévre tett szert. A hitközség 215,000 ék. évi költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. A hitközség lélekszáma 1200, a családok száma 230, adót 206-an fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, de számosan működnek intellektuális — orvosi, ügyvédi, mérnöki és tanítói — pályákon. A hitközség 85 tagja vett részt a világháborúban s közülük 4-en estek el. A kommunista forradalomnak Leuchter Mór esett áldozatul. A hitközség mai vezetősége: Kohn Rafael elnök, Braun Arnold alelnök, Reichenfeld József templomi elöljáró, Binéth Gáspár és Steiner Miksa ülnökök, Löwy Hermann pénztáros, Nasch Zsigmond ellenőr, Reichenfeld Gábor iskolaszéki elnök, Gráf Adolf titkár.                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1286 .cimszó a lexikon 239 . oldalán van.