11243.htm CIMSZO: Eperjes SZOCIKK: Eperjes,
(Presov, Cs.-Szl.) rend. tan. város, sz. kir. város címmel Sáros vm. 16,323
lak. Sáros vármegyében már az Árpádok alatt szórványosan találhatók zsidók a
falvakban. A főurak telepítik őket ide, birtokaik, jövedelmeik és a vásárok
fejlesztése végett. Nemsokára főtényezői lesznek az egykor híres és fontos
kereskedelmi útvonalnak, amely Bártfán, Zborón át Lengyelország felé vezetett.
A megye kereskedői, közvetítői és fuvarosai zsidók voltak. A gyapjú-, bor- és
dohánykereskedelem az ő kezükben volt. Falvaikban ugyan békésen élnek a főurak
oltalma alatt, mégis a városba kívánkoznak, de ottvaló letelepülésüket a céhek
kitartóan megakadályozták. Nyugalmas életüket 1764. az orkutai vérvád (l. o.)
zavarta meg. 1765 jan. 25. kemény tortúrában az eperjesi hóhér keze alatt
Lefkovics Jakab ádámföldei bérlő vértanúhalált halt hitéért. Ez volt
Magyarországon az utolsó kínvallatás vérvád miatt. A megye 3 szab. kir. városa
nem fogadta be a zsidókat és így ezzel arra kényszerítették őket, hogy a
városok szomszédságában zsidótelepeket létesítsenek. Eperjes mellett
Sebeskellemesen, Bártfa mellett Zborón, Kisszeben mellett Pécsújfalván
keletkeztek ilyen zsidótelepek. Ezek a XVIII. század végén kerületet alkottak
és 1790. Eperjes székhellyel megyei zsidó községgé
szervezkedtek. A megyei hitközség főnökéül (ros medina) a Galíciából
odaszármazott Holländer Márkot (l. o.) választották meg. Ez a dúsgazdag,
nagyműveltségű és az udvarnál is befolyásos vezérférfiú az akkori idők
legtekintélyesebb zsidója volt. Az ország zsidósága is patrónusának ismerte el
és válságos időkben mindig őhozzá folyamodott. A zempléni zsidóságot
eltiltották a hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer eljárt érdekükben az
illetékes hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta. A pozsonyi zsidóság
kérelmére 6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget vezetett az
országgyűléshez és a kancelláriához és a felpanaszolt zsidósérelmekre
jogorvoslást szerzett. Nagy éhínség pusztította az ő idejében az országot, az
általános nyomor enyhítésére a zsidókra külön adót vetettek ki, Holländer ekkor
a kivetett adót a sajátjából váltotta meg. A megyei zsidó község főnöki
székében 1834. fia, Holländer Leó követe, aki 1843. a Losoncról
odaszármazott Schäffer Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és a
Pécsújfalváról való Klein Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az önálló
eperjesi hitközséget, azt kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával
gazdagította és az országban elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek
első elöljárói közül még Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert
kereskedőket kell felemlíteni. 1847—49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a
templomot Pribrila műépítész terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök
vezetése alatt. Az építés költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A
szabadságharcban Holländer Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar
seregnek főintendása őrnagyi rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével
együtt, akik tiszti rangban szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy
(l. o.) eperjesi rabbi bejárta az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd
mint utászkatona maga is beállt honvédnek. Világos után emigrált és tanár lett
a cambridgei egyetemen. A szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó
került és dr. Auszterlitz Mayerral (l. o.) együtt, aki 1860—1918. tölti be a
rabbiszéket, felvirágoztatta a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították
a Chevra Kadisát, tíz évvel később a Talmud Tórát, amelyet dr. Auszterlitz
Mayer rabbi 40 éven át vezetett. Ez az intézmény 1900—1925. szünetelt, 1925.
újból megnyílt 40 növendékkel. A Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági
egyesület 1868., a Kultúregylet 1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult
meg. 1928-ban zsidó múzeumot létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó
kultúra történeti és művészi emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a
múzeumi könyvtár alapjait és értékes kéziratgyűjteményét a hitközség
történetére vonatkozó okiratokkal. Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma
őrizte. (Az orkutai vérvád [l. o.] iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra
vonatkozó okiratok a városi levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz
hadifoglyokra és hadifogságra vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő
mérnök 5000 kötetet meghaladó magánkönyvtárában található.) Első temploma 1887
máj. 6., amikor E. városát pusztította, leégett. A régi templom helyén épült
fel közadakozásból a mostani, Garai Ödön, a Szeged újjáépítése körül nagy
érdemeket szerzett zsidó mérnök tervei szerint, 40.000 forint költséggel. A
hitközség sok tagja élénk részt vett a megye és a város közéletében, a
tudományos életben és a közgazdaságban is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti
főorvos, dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai elnök, dr. Eger József
alpolgármester, dr. Böhm Aladár városi ügyész, Dr. Horovitz Simon a jogakadémia
tanára tudományos munkásságával szerez országos becsülést az eperjesi
zsidóságnak. Azok között, akik közgazdasági tevékenységgel tűntek ki,
hervadhatatlan érdemeket szerzett az 1868. elhunyt Goldschmied, aki 1845—1860.
bérli felvirágoztatta a vörösvágási opálbányát és a magyar opált világhírűvé
tette. A város és a környék gazdasági viszonyainak megjavítását előmozdították
Gellért Manó és Herz Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula vasgyárral, Schwartz
és Glasner likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik gyalugyárat alapítottak. A
hitközség, amely kongresszusi alapon működik, 230 családban 1100 lelket és 271
adófizetőt számlál. Ezek között 5 nagykereskedő, 64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27
iparos, 7 gazdálkodó, (dr. Rosenberg Theofil ügyvéd, Lapispatakon 800 hold, Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek
ügyvéd Alsósebesen 400 hold),
29 ügyvéd, 19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15 köztisztviselő, 23
magántisztviselő, 2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2 vállalkozó, 2 magánzó és 8
egyéb. Közadakozásból él 2. A
hitközség évi bevétele 175,000 K? és ugyanennyi a kiadása. Hitéleti célokra
költ 40,000 K?-t, filantropikus és szociális célokra 16,000 K?-t, ugyanerre a
célra a Chevra Kadisa külön 26.000 K?-t fordít. Kezeli továbbá az Alexander
Lajos által létesített 1000,
a Rosenberg Rozália által létesített 2000 koronás
jótékonysági, Adler Leó 1000 koronás iskolai és özv. Rosenberg Hermanné 6000
koronás hadiárvák-alapítványát. A világháborúban a Nőegylet népkonyhát tartott
fenn. A különböző frontokon kivezényelt tagjai közül 9 hősi halált halt. A
hitközség élén állnak: dr. Zahler Elek ügyvéd, elnök; Schnitzer Samu kereskedő,
alelnök; dr. Goldberger Lajos ügyvéd, iskolaszéki elnök; Hertzka Simon
kereskedő, templomi elöljáró; Weisz Dávid gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz
Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót ügyvéd, Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos
elöljárósági tagok, Dr. Klein Dezső rabbi, Gottschall Sámuel főkántor, Schwarz
Izidor, Lefkovits Berta, Klein Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke
Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr. Rosenberg Theofilné a Socher Tóv-egyleté és a
Kultúregyleté, dr. Austerlitz Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné. Az
orthodox hitközség 1871. alakult meg. A kongresszus után történt meg a
szakadás, melynek következtében 45-en kiváltak a kongresszusi alapra
helyezkedett anyahitközségből és orthodox hitközséget alapítottak. A hitközség
első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi volt, aki Sebesről intézte a hitközség
ügyeit 1905.-ben bekövetkezett haláláig. A hitközség első elöljárói: Reikovits
Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp, Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund
Wolf voltak. A hitközségnek két temploma van. Egyiket 1871. egy malomból
alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját
erejéből építette. 1873-ban öt tanerős népiskolát létesített a hitközség. Van
ezen kívül jesivája 70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék
látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel Cedek-egylet
és az 1927. létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet, amelynek jelenleg
Neuwirth Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától kezdve gyors
tempóban fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma, mint az
anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K?. melynek egy részét szociális és
filantropikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572,
adót 492-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12
tanító, 270 kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48
magántisztviselő, 72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb.
A hitközség mai vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök
és Friedmann Simon alelnök. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929,
szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk
facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu,
www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1243
.cimszó a lexikon 229 . s köv. oldalán.