11243.htm   CIMSZO:     Eperjes     SZOCIKK:    Eperjes, (Presov, Cs.-Szl.) rend. tan. város, sz. kir. város címmel Sáros vm. 16,323 lak. Sá­ros vármegyében már az Árpádok alatt szórvá­nyosan találhatók zsidók a falvakban. A főurak telepítik őket ide, birtokaik, jövedelmeik és a vá­sárok fejlesztése végett. Nemsokára főtényezői lesznek az egykor híres és fontos kereske­delmi útvonalnak, amely Bártfán, Zborón át Lengyelország felé vezetett. A megye kereskedői, közvetítői és fuvarosai zsidók voltak. A gyapjú-, bor- és dohánykereskedelem az ő kezükben volt. Falvaikban ugyan békésen élnek a főurak oltalma alatt, mégis a városba kívánkoznak, de ottvaló letelepülésüket a céhek kitartóan megakadályoz­ták. Nyugalmas életüket 1764. az orkutai vér­vád (l. o.) zavarta meg. 1765 jan. 25. kemény tortúrában az eperjesi hóhér keze alatt Lefkovics Jakab ádámföldei bérlő vértanúhalált halt hité­ért. Ez volt Magyarországon az utolsó kínvallatás vérvád miatt. A megye 3 szab. kir. városa nem fogadta be a zsidókat és így ezzel arra kényszerítet­ték őket, hogy a városok szomszédságában zsidó­telepeket létesítsenek. Eperjes mellett Sebeskelle­mesen, Bártfa mellett Zborón, Kisszeben mellett Pécsújfalván keletkeztek ilyen zsidótelepek. Ezek a XVIII. század végén kerületet alkottak és 1790.  Eperjes székhellyel megyei zsidó községgé szervezkedtek. A megyei hitközség főnökéül (ros medina) a Galíciából odaszármazott Holländer Márkot (l. o.) választották meg. Ez a dúsgazdag, nagyműveltségű és az udvarnál is befolyásos vezérférfiú az akkori idők legtekintélyesebb zsidója volt. Az ország zsidósága is patrónusának ismerte el és válságos időkben mindig őhozzá folyamodott. A zempléni zsidóságot eltiltották a hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer eljárt érdekükben az illetékes hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta. A pozsonyi zsidóság kérelmére 6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget vezetett az országgyűléshez és a kancelláriához és a felpanaszolt zsidósérelmekre jogorvoslást szerzett. Nagy éhínség pusztította az ő idejében az országot, az általános nyomor enyhítésére a zsidókra külön adót vetettek ki, Holländer ekkor a kivetett adót a sajátjából váltotta meg. A megyei zsidó község főnöki székében 1834. fia, Holländer Leó követe, aki 1843. a Losoncról odaszármazott Schäffer Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és a Pécsújfalváról való Klein Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az önálló eperjesi hitközséget, azt kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával gazdagította és az országban elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek első elöljárói közül még Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert kereskedőket kell felemlíteni. 1847—49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a templomot Pribrila műépítész terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök vezetése alatt. Az építés költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A szabadságharcban Holländer Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar seregnek főintendása őrnagyi rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével együtt, akik tiszti rangban szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy (l. o.) eperjesi rabbi bejárta az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd mint utászkatona maga is beállt honvédnek. Világos után emigrált és tanár lett a cambridgei egyetemen. A szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó került és dr. Auszterlitz Mayerral (l. o.) együtt, aki 1860—1918. tölti be a rabbiszéket, felvirágoztatta a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították a Chevra Kadisát, tíz évvel később a Talmud Tórát, amelyet dr. Auszterlitz Mayer rabbi 40 éven át vezetett. Ez az intézmény 1900—1925. szünetelt, 1925. újból megnyílt 40 növendékkel. A Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági egyesület 1868., a Kultúregylet 1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult meg. 1928-ban zsidó múzeumot létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó kultúra történeti és művészi emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a múzeumi könyvtár alapjait és értékes kéziratgyűjteményét a hitközség történetére vonatkozó okiratokkal. Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma őrizte. (Az orkutai vérvád [l. o.] iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra vonatkozó okiratok a városi levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz hadifoglyokra és hadifogságra vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő mérnök 5000 kötetet meghaladó magánkönyvtárában található.) Első temploma 1887 máj. 6., amikor E. városát pusztította, leégett. A régi templom helyén épült fel közadakozásból a mostani, Garai Ödön, a Szeged újjáépítése körül nagy érdemeket szerzett zsidó mérnök tervei szerint, 40.000 forint költséggel. A hitközség sok tagja élénk részt vett a megye és a város közéletében, a tudományos életben és a közgazdaságban is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti főorvos, dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai elnök, dr. Eger József alpolgármester, dr. Böhm Aladár városi ügyész, Dr. Horovitz Simon a jogakadémia tanára tudományos munkásságával szerez országos becsülést az eperjesi zsidóságnak. Azok között, akik közgazdasági tevékenységgel tűntek ki, hervadhatatlan érdemeket szerzett az 1868. elhunyt Goldschmied, aki 1845—1860. bérli felvirágoztatta a vörösvágási opálbányát és a magyar opált világhírűvé tette. A város és a környék gazdasági viszonyainak megjavítását előmozdították Gellért Manó és Herz Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula vasgyárral, Schwartz és Glasner likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik gyalugyárat alapítottak. A hitközség, amely kongresszusi alapon működik, 230 családban 1100 lelket és 271 adófizetőt számlál. Ezek között 5 nagykereskedő, 64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27 iparos, 7 gazdálkodó, (dr. Rosenberg Theofil ügyvéd, Lapispatakon 800 hold, Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek ügyvéd Alsósebesen 400 hold), 29 ügyvéd, 19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15 köztisztviselő, 23 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2 vállalkozó, 2 magánzó és 8 egyéb. Közadakozásból él 2. A hitközség évi bevétele 175,000 K? és ugyanennyi a kiadása. Hitéleti célokra költ 40,000 K?-t, filantropikus és szociális célokra 16,000 K?-t, ugyanerre a célra a Chevra Kadisa külön 26.000 K?-t fordít. Kezeli továbbá az Alexander Lajos által létesített 1000, a Rosenberg Rozália által létesített 2000 koronás jótékonysági, Adler Leó 1000 koronás iskolai és özv. Rosenberg Hermanné 6000 koronás hadiárvák-alapítványát. A világháborúban a Nőegylet népkonyhát tartott fenn. A különböző frontokon kivezényelt tagjai közül 9 hősi halált halt. A hitközség élén állnak: dr. Zahler Elek ügyvéd, elnök; Schnitzer Samu kereskedő, alelnök; dr. Goldberger Lajos ügyvéd, iskolaszéki elnök; Hertzka Simon kereskedő, templomi elöljáró; Weisz Dávid gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót ügyvéd, Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos elöljárósági tagok, Dr. Klein Dezső rabbi, Gottschall Sámuel főkántor, Schwarz Izidor, Lefkovits Berta, Klein Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr. Rosenberg Theofilné a Socher Tóv-egyleté és a Kultúregyleté, dr. Austerlitz Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné. Az orthodox hitközség 1871. alakult meg. A kongresszus után történt meg a szakadás, melynek következtében 45-en kiváltak a kongresszusi alapra helyezkedett anyahitközségből és orthodox hitközséget alapítottak. A hitközség első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi volt, aki Sebesről intézte a hitközség ügyeit 1905.-ben bekövetkezett haláláig. A hitközség első elöljárói: Reikovits Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp, Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund Wolf voltak. A hitközségnek két temploma van. Egyiket 1871. egy malomból alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját erejéből építette. 1873-ban öt tanerős népiskolát létesített a hitközség. Van ezen kívül jesivája 70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel Cedek-egylet és az 1927. létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet, amelynek jelenleg Neuwirth Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától kezdve gyors tempóban fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma, mint az anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K?. melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572, adót 492-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12 tanító, 270 kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48 magántisztviselő, 72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb. A hitközség mai vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök és Friedmann Simon alelnök.                                                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1243 .cimszó a lexikon 229 . s köv. oldalán.