11086.htm CIMSZO: Dóczi SZEMELYNEV Dóczi Lajos SZOCIKK: "D. Lajos báró*, publicista és költő, szül. Sopronban 1845. nov. 29., megh. Budapesten 1918. aug. 28. Atyja Dux Adolf borkereskedő volt, aki a szabadságharc alatt tönkrement. Több helyt járt gimnáziumba, majd a bécsi egyetemen jogot hallgatott, de a Presse szerkesztőségének is tagja lett. Ó tudósította a koronázásról a N. Fr. Pressét és levelei nagy feltűnést keltettek. Mint tudósító annak az irodalmi társaságnak központjába került, amelynek Ágai, Asbóth, Hevesi L., Kaas Ivor, Kónyi Manó, Lőw Tóbiás és Rákosi Jenő voltak éltetői s ő is állandóan Írogatott az akkor magas nívójú Borsszem Jankó c. politikai élclapba, egyúttal hírlapi cikkekben lelkes védője volt Deák Ferenc politikájának. Horváth Boldizsár a miniszterelnökségre rendelte őt be fogalmazónak, de már 1872. Andrássy Gyula gróf külügyminiszter magával vitte őt Bécsbe s D. rövid időn belül magyar nemes, udvari tanácsos és miniszteri osztálytanácsos, egyszersmind a Kisfaludy- és a Petőfi-Társaság tagja lett. Emellett publicisztikai tevékenységét sohasem szüneteltette. Munkatársa volt a N. Fr. Pressének, a Pesti Naplónak, Hírmondónak, a Reformnak, a Fremdenblattnak. Színdarabjai egymásután kerültek színre: Az utolsó próféta (Jeruzsálem pusztulását tárgyalja Budán 1869); Csók (Teleky-díjat nyert vígjáték, Nemzeti Színház 1874, Burgszínház 1877); Utolsó szerelem (vígjáték, Nemzeti Színház 1884, Burgszínház 1885); Széchy Mária (tört. dráma, Nemzeti Színház 1886); Vegyes párok (vígjáték, 1889 Nemzeti Színház); Vera grófnő (tragédia). Híressé azonban Faust-fordításával (1872.), tette magát 1887., amikor a Nemzeti Színház az ő fordításában először adta azt elő magyarul. Németre viszont először ő fordította le Madách Ember tragédiáját (1892. Hamburgban mutatták be). Ellinor királyleány c. vígjátéka 1896. megnyerte a Teleki-pályadíjat. Munkatársa volt az akkori valamennyi számottevő szépirodalmi és napilapnak, amely magyarul megjelent. Különösen a N. P. Journalra Onkel Tóbiás álnéven írott dolgai voltak népszerűek. Egyéb művei: Névtelen levelek Tisza Kálmánhoz{l872); Költemények (1890); Veszélyek és vázlatok (1890.); Carmela Spadaro (Novella 1890); Schiller összes költeményei (1902); Wallenstein-trilógia (a Nemzeti Színház számára, 1904); Goethe költeményei (1906). Arany és Vörösmarty számos költeményét fordította le németre, viszont több operaszöveget magyarra fordított és J. Strauss számára ő írta a Pázmány lovag szövegét. (V. ö. D.-ról a Kisfaludy-Társaság Évlapja 52. és 54. köteteit.)" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1086 .cimszó a lexikon 203 . oldalán van.