10925.htm       CIMSZO:        Cs.az Árpád-házi királyok korában                             SZOCIKK:     Cs. az Árpád-házi királyok korában. Az Árpádkori és későbbi okiratokban szerepelnek zsidó és vele rokonhangzású szavakkal képzett magyar családnevek. Legtöbbször szláv alakban (zsidov) használták abban a formában, ahogy az oroszoktól vagy a kozároktól elkerült hozzájuk. Az ilyen ősi magyar nevek zsidó származásra mutatnak. Ilyenek: Zsid (l. Zsid), Zsiday (l. Zsiday), Zsidó (l. Zsidó), Zsidov, Zsidói, Zsidókői. E neveket viselő egyének vagy családok eredetileg a honfoglaló magyarokkal együtt bevándorolt zsidóhitűek voltak, akik a kereszténység terjedésekor megkeresztelkedtek. Ugyancsak a honfoglaló kozárok leszármazását sejtetik a kozárképzésű nevek, mint Kozárvári stb. Az Árpádkorban, 1050 körül egy Jiczhák (Izsák) nevű magyar zsidó a Jászkont vagy Jászkonti nevet viselte (l. Jászkont), ami különösen azért jelentőségteljes, mert némely magyar tudós a kunokat tartja a kozárok leszármazottainak. E név pedig vagy a Jász és a Kont, vagy pedig a Jász-kun szóból alakulhatott. 1225-ből a Téka vagy Techa név (l. Teka), 1263-ból pedig egy vasmegyei Farkas nevű zsidó emléke maradt fenn (l. Farkas). Ez az utóbb említett három név tősgyökeresen magyar, főleg a két legrégibb. Az Árpádkorból ezeken kívül még hét nevet ismer a történelem, ezek közül három bibliai név, ami a régi magyaroknál sűrűn előfordult, a többi négy név német, egy Ausztriából bevándorolt zsidó apának és három fiának a neve. A bevándorolt zsidók neveire egyébként jellemző, hogy nevükről meg lehet állapítani, honnét kerültek az országba, így a törökök uralomra jutása idején a Törökországból bevándorolt zsidók rendszerint arab vagy török nevűek. Az Árpádház kihalása után özönlöttek el különben a külföldi zsidók az országot, majd mikor Nagy Lajos számkivetésbe űzte a zsidóságot (l. Kiűzetés), a régibb magyar zsidóság szétzüllött, de a megmaradtak nevei közt is még gyakran előfordultak a Farkas. Nyúl, Szarvas, Fekete és Kis nevek.                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 925 .cimszó a lexikon 179 . oldalán van.