10824.htm       CIMSZO:        Chaluka                                   SZOCIKK:     Chaluka. A világ zsidósága évszázados szokás alapján pénzküldeményekkel támogatja a Palesztinában megtelepedett hitsorsosokat. Régebben nem a munkaképes zsidók vándoroltak ki Palesztinába, hanem azok, akik eleget akartak tenni az erre vonatkozó vallásos előírásnak és akik ott akarták befejezni a zsidó tudományoknak szentelt   életüket.   Ezek   nyomorának   enyhítésére rendszeresítették a C -át, ami magyarul szétosztást jelent. Magyar pénz is gyarapítja a C-t. Ez a pénz részben a Tóra előtt felajánlott adományokból,  részben  a templomokban elhelyezett perselyekből kerül ki.  A magyar zsidóság haladottabb és elfogulatlanabb része legújabb időben inkább a «Pro Palesztina» akciót támogatja, amely az újjáépítés céljait szolgálja. A C. ősrégi intézmény és a diaszpórának abból a törekvéséből fejlődött ki, amely sok évszázaddal ezelőtt a pumpaditai rabbinikus Akadémia fenntartására buzdította a zsidóságot. Ezekben az évszázadokban csak azok részesültek a diaszpóra támogatásában, akik talmudikus tudományokkal foglalkoztak. Az Akadémia Európába küldött követekkel (soliach) gyűjtötte össze az adományokat. Később már a Szentföld többi szegényét, tehát magát a zsidó kolóniát (jisuv) is támogatták. A XV. sz.-ban a jisuv, amely addig egységes volt, bomladozni kezdett, a szefárd  és  askenáz zsidók úgy érezték, hogy öröklött életformáik a szoros együttélésben elmerülhetnek és addig feszegették az ellentéteket, amíg különváltak. Az askenázok külön községbe tömörültek és a C. számára is külön intézményt létesítettek. Az 1492 óta bevándorló szefárdok a levanteiakhoz, észak afrikaiakhoz és görögül beszélő  zsidókhoz, az ú.  n.  romaniótákhoz csatlakoztak és ezekkel együtt alkották meg az egyházközségüket, a Kolel-t is. Az idők során a szefárdok túlsúlyra vergődtek és az askenáz C. mindjobban elszegényedett. A Palesztinában nyomorgó askenázok fölsegítésére időről-időre akciókat indítottak Európa nagyobb hitközségei, olykor állami támogatással és adók módjára vetették ki és szedték be a jeruzsálemi pénzeket. Ezek az akciók azonban ritkán jártak jelentékenyebb eredménnyel, úgy hogy a Palesztinában élő askenázok az egységes C. rendszeréről az országonként megszervezett C.-ra tértek át, mert így kiadósabb támogatást reméltek volt honfitársaiktól.  1858-ban megszervezték a a magyar kolel-t, de külön kolelokba tömörült Erdély, Máramaros, sőt Munkács zsidósága is. A külön-külön kiépített organizációk nem ártottak, inkább még használtak  a C.-nak és olyan helyzetbe juttatták a magyar  kolel-okat, hogy kényelmes   és  szép  alapítványi házakat  létesíthettek. Az újjáépítés óta azonban a C. jelentősége szemlátomást lesorvadt, de a  magyar kolel, amely az amerikai magyar  zsidók támogatásában részesül, még most is fejthet ki áldásos működést, ámbár gazdasági tényezőnek ez sem számit már.                                  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 824 .cimszó a lexikon 164 . oldalán van.