10781.htm   CIMSZO:     Budapesti ortodox zsidók     SZOCIKK:    Budapesti orthodox hitközség. A budapesti hithű zsidóság 1870 okt. 16. tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel hozta meg a határozatot, hogy «miután úgy az állam, mint a vallás törvényei által rendelt hitközségi intézményeket nélkülözni kénytelen, külön, önálló hitközséget alakít». Ez a határozat csak jogilag szentesítette a már meglevő állapotot. A B. tényleg már előbb is megvolt. Mikor az országos zsidó kongresszus szakadást idézett elő, a budapesti zsidóság nagy tömegei a kongresszusi irányhoz csatlakoztak, más részük pedig «status quo ante» alapon állva beilleszkedett a Rombach-utcai templom konzervatív keretébe. Egy kis csoport volt csak, — túlnyomóan szegény emberekből állott — amely a talmud tudása, jámborsága és jótékonysága révén híres Trebitsch M. vezetése alatt orthodox alapon tömörült. Ezt a tömörülést nem igen lehetett hitközségnek nevezni. Miután hatóságilag nem volt elismerve, a kongresszusi pesti izr. hitközség fennhatósága alatt csak igen szűk körben működhetett. Mindössze egy orth. «minjant» tartott fenn, valamint két magánkézben levő, szigorú felügyelet alatt álló mészárszéket és baromfivágó helyet. Ezeknek a szerény intézményeknek a megalapítását is nagy harcok előzték meg s az orthodoxoknak a kongresszusi hitközséggel szemben éveken át nagy kitartással kellett védelmezniük ezen intézményeket, hogy fennállásukat biztosítsák. A B.-et nyilván a hagyomány hű zsidóság lelki szükséglete teremtette meg. Kezdetben nagyon kicsi és szerény volt, de néhány évtized alatt az ország egyik legnagyobb hitközségévé fejlődött. Ez az aránylag rövid idő alatt végbement hatalmas arányú fejlődés azzal magyarázható, hogy mindig kiváló képességű, szuggesztív egyéniségű férfiak állottak a hitközség élén, akik nemcsak maguk áldozták minden energiájukat a hitközségnek, de megvolt a tehetségük arra is, hogy felkeltsék a nagy tömegek áldozatkészségét és ezt is a hitközségi munka szolgálatába állítsák. E kiváló férfiak — egyben a hitközség első elnökei és elöljárói — a következők voltak : Abelesz Sámuel, a Nagyváradról származott Frankl Hermann, a nagy filantróp, aki bőkezűen támogatta a szegényeket, Perlmutter Izsák, Salzer Simon, óbudai Freudiger Mózes a hitközség volt elnöke, aki nagy tekintélyével és áldozatkészségével hathatósan előmozdította a hitközség fejlődését, Schächter Jakab dr. orvos, filantróp, aki Tótisz Jakab dr.-ral együtt megalapította a Chevra Kadisát és annak első elnöke volt és Trebitsch M., aki az orthodox mozgalom első vezére és az autonómia egyik megalapítója volt. A hitközség első rabbijául Schreiber (Szófer) Joachimot választotta, aki nagyhírű talmud tudós volt, sok halachikus s egyéb talmudi vonatkozású munka szerzője. Schreiber főrabbi 16 évig vezette nagy szeretettel és hozzáértéssel a hitközséget. Megh. Budapesten 1886. és Pozsonyban temették el. A hitközség első temploma az Orczy-házi templom volt, melyet a Pesti Izr. Hitközségtől bérelt. Új templomokat a Csáky u. 9. és a Tompa u. 17. sz. alatt létesített a hitközség, majd 1913. Löffler Sándor és Béla műépítészek tervei alapján felépíttette Kazinczy-utcai nagy templomát, mely a magyarországi orthodoxiának legszebb, legnagyobb és aránylag legmodernebb temploma. Ez a nagy templom sem tudta kielégíteni a nagyarányokban terjeszkedő hitközség tagjainak igényeit s ezért a hitközség fennállása óta a mai napig mintegy 25 imaházat is létesített. A hitközség kebelében Schreiber főrabbi halála után megindultak a harcok a főrabbi állás betöltésére. Két pártra szakadt a hitközség, az egyik pártnak, melynek Katz Mózes nagymagyari főrabbi volt a jelöltje, Freudiger Mózes volt a vezére, míg a Frankl Hermann vezetése alatt álló párt Reich Koppel (l. o.) verbói főrabbit jelölte. Megindult az agitáció a két jelölt érdekében és a harcot Schächter Jakab dr. döntötte el, aki nagyszámú híveivel együtt a Frankl-párthoz csatlakozott, minek következtében 1890. Reich Koppelt választották meg főrabbivá. Ez a választás még jobban kiélezte az ellentéteket, Freudiger Mózes a kudarc után, — bár akadályokat nem gördített az új főrabbi működése elé, visszavonult a hitközségi élettől és a visszavonulásban pártja is követte. Pedig ebben az időben nagy szükség lett volna Freudiger és nagyszámú híveinek tevékenységére. A hitközség helyzete ekkor még nem volt valami nagyon fényesnek mondható. Közintézményei egyáltalán nem voltak még, Talmud Tórája sem volt, mindössze egy szerény népiskolája. Kevés volt a hitközségi tagok száma is és ezeknek nagy része sem űzette az adót. A hitközség kiadásait főleg a kóser hús jövedelméből fedezték, de így is csak a legnagyobb nehézségek árán tudták a szükséges összegeket előteremteni. Ilyen volt a helyzet, amikor Reich Koppel lett a főrabbi, akinek működése új korszakot nyitott a hitközség történetében. Reich Koppel kezdettől fogva az ellentétek elsimítására törekedett és bölcsességével, finom tapintatával sikerült lassan békességet teremtenie. Ez a folyamat lassú volt, de mikor a hitközség vezéreinek örökébe a fiúk léptek — Frankl Adolf (l. o.), aki az Orthodox Országos Iroda elnöke       lett és óbudai Freudiger Ábrahám (l. o.), akit a hitközség elnökévé választottak — teljes lett az egység a hitközségben, ami hatalmas lökést adott a produktív munka megindulásának. Óbudai Freudiger Ábrahám egészen új alapokra fektette a hitközséget, modernül szabályozta az ügy kezelést és Reich Koppel főrabbival karöltve az új intézmények egész sorát teremtette meg, úgy, hogy ma a hitközség a világ legegységesebb, legjobban szervezett és intézményekben egyik leggazdagabb hitközsége lett. A hitközség első iskoláját 1873. alapította. Ez az iskola két tanerős volt. A hitközség iskolaügyének hatalmas fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy jelenleg fiú és leány elemi és polgári iskolája, jesiva-előkészítője és Tórász emesz tanfolyama van, a tantestület pedig már 50 tagból áll. A hitközség intézményei a következők : Chevra Kadisa (alakult 1883.). Megalapítása főleg Schächter Jakab dr. érdeme, aki a Chevra Kadisa első elnöke volt. Ma nagy székháza és nagyszerűen kiépített szervezete van. Elnöke: Friedmann Izidor dr., aki nagy invencióval és hozzáértéssel vezeti ezt az intézményt. Méltó munkatársa Schlesinger Adolf alelnök. Gondnokok: Berger Sámuel, Filut Beinisch, Kornfeld Ábrahám. Pénztárnok : Reitmann Manó, ellenőr Weinstock Vilmos, főtitkár Ábrahámsohn Ármin dr. A Chevra Kadisából indult ki az orthodox kórház létesítésének gondolata. A Chevra Kadisa jelenlegi elnöke Friedmann Izidor dr., orvos vetette fel az eszmét, mely csakhamar meg is valósult. Egy fiumei gazdag ember, Braun Bernardo vetette meg nagyobb alapítvánnyal a kórház alapját, de Schlesinger Adolf, Herzog József, a Chevra Kadisa volt elnöke, különösen pedig Freudiger J. Lipót a hitközség jelenlegi tb. elnöke is nagy érdemeket szereztek a kórház megalapítása körül. A kórház «A budapesti orthodox izr. hitközség Biró Dániel kórháza» néven 1920. nyílt meg a Városmajor utca 64/66. sz. alatt s az egyetlen orthodox kórház a világon. 40—50 férőhelye, szanatóriumi része van. A kórház szelleme szigorúan vallásos. Kiváló orvoskara is erősen konzervatív vallási tekintetben. Igazgató főorvosa Rosenák Miksa (l. o). Ugyanő a vezetője a hitközség nyilvános ambulatóriumának, mely 1912. nyílt meg a Kertész utca 32. sz. alatt. Itt vagyontalan bejáró ütegek díjtalan kezelésben és részben ingyenes gyógyszerellátásban részesülnek. 1822-ben alapította a hitközség az aggok házát, amelynek elnöke Friedmann Izidor dr. A nőegylet 1910. alakult. Elnöke: Schächter Jakab dr.-né társelnökök: Abelesz Emilné és Práger Samuné, alelnökök: Tauber Ignácné, Blau Ábrahámné és Klein Jakabné. A szegények ingyen ebéddel való ellátására alakult 1914. az Orthodox Népasztal Egyesület, amelynek díszelnökei Óbudai Freudiger Ábrahám és Korein Dezső, elnökei Berger Sámuel és Weisz Mór. Még 1871. létesült a hitközség keretein belül az Országos Bikur Cholim  Egyesület a betegek gyámolítása és rituális élelemmel való ellátása céljából. Elnöke: Sebestyén Antal dr., alelnöke: Stern Simon. Nagyon eredményes tevékenységet fejt ki a Hizoháru bizottság, amely a Budapesten, vidéken és külföldi jesivákon tanuló szegény talmudifjakat látja el havi segéllyel, ruhával és cipővel. A bizottság elnöke óbudai Freudiger Ábrahám. A vagyontalan iparosok és kereskedők számára kamatmentes, hosszú lejáratú  kölcsönöket folyósít a «Gemilusz Cheszed» bizottság, melynek elnöke Deutsch Géza, alenöke Weintraub Vilmos. A Kerületközi Talmud Tóra Egyesület elnöke Korein Dezső,  társelnökei  Kahán Frankl Sámuel és Zucker Henrik. Az orhodox ifjúság két egyesülete a Tiferesz Bachurim és az Éc chajim, előbbinek Stern Ödön, utóbbinak Baumann Dávid az elnöke. Szociális szempontból nagyjelentőségű a Heiden Dóra elnöklete alatt működő Hanna Gyermekvédelmi Egyesület, mely naponta 200 gyermeknek ad ingyen ebédet s évenként ugyanennyi gyermeket ruház fel. A hitközség intézményei közé tartozik még a Machziké Hadasz egyesület, melynek elnöke Reich Koppel, társelnökei Süsszmann Viktor rabbi, óbudai Freudiger Lipót és Ausch Ignác (Bonyhád), továbbá a Sász Chevra, mely Klein Márkus elnöklete alatt működik. A hitközség tagjai között többen vannak, akik a társadalmi és közgazdasági életben előkelő szerepet visznek. Ezek: óbudai Freudiger Ábrahám (l. o.) és Lipót a hitközség elnökei, a Freudiger Mózes fiai hatalmas ágynemű és textilgyár főnökei, Frankl Adolf (l. o.), Hartstein Lajos (l. o.), Korein Dezső (l. o.), Mauthner Henrik (l. o.), Deutsch Vilmos bankár, Rakonitz Gyula dr. ügyvéd, Fejér Lajos és Dános László kormányfőtanácsosok, építési vállalkozók, Rein Artúr dr. ezredorvos, Bárkány Ármin nagykereskedő,földbirtokos, Deutsch Géza nagykereskedő, Tauber Vilmos nagykereskedő, Stein Artúr dr. ügyvéd, a Hagyomány c. lap szerkesztője, Stern Simon dr. ügyvéd, Lindenbaum Lipót mérnök, Kahán Frankl Sámuel talmud tudós stb. A hitközség területén több vallásfilozófiai és bibliai vonatkozású munka jelent meg. Így Schreiber Szófer Joachim főrabbi munkái: Machne Chajim (5 részben); Saaré Chajim; Kol Szófer; Divré Saaré Chajim; Tilim magyarázat (1870—86); Schreiber Jakab rabbi kétkötetes Tórasz Chajim c. könyve (1904); Friedländer Dávid talmud tudós munkája: Szod Hoibur (1880); Geller Mór könyve: Talmudschatz (2 részben 1880), óbudai Freudiger Mózes, Móse Jedaber c. munkája (1926) stb.  A  hitközség történetét Löffler Henrik (l. o.) főtitkár dolgozta fel (kézirat). A hitközség tagjai közül óbudai Freudiger Ábrahám és Frankl Adolf rendelkeznek  több  ezer kötetet kitevő, igen értékes zsidó könyvtárral. A hitközség lélekszáma  50,000,   az   adófizetők száma kb. 7000. Foglalkozás szerint a hitközség tagjainak   túlnyomó része kereskedő, iparos és vállalkozó, de sok az intellektuális pályán levő tanár, tanító, orvos, ügyvéd, mérnök, hivatalnok stb. A hitközség mai vezetősége: főrabbi: Reich Koppel királyi tanácsos, felsőházi tag, rabbik: Süsszmann Viktor, Steif Jonathán, Grosz József, elnök: óbudai Freudiger Ábrahám, tiszteletbeli elnökök: Frankl Adolf és óbudai Freudiger Lipót, alelnökök: Deutsch Géza és Schreiber Sámuel, pénztárnok: Bárkány Ármin, ellenőr: Stern B. Sámuel, elöljárók: Klein Márkusz és Schlesinger József, gondnokok: Friedmann Alfréd,  Ratzesdorfer Lipót, Reitmann Manó, Spitzer Jakab, Tauber Mihály, Tauber Simon és Weisz Mór, főtitkár: Löffler Henrik, titkár: Pápai Márton dr. Az iskolaszék tagjai: elnök: Klein Márkusz, alelnök: Stern Simon dr., gondnokok : Rosenbaum Gyula, Zsoldos Zsigmond dr. és Singer Lipót, jegyző: Tauber Emil.                                                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 781 .cimszó a lexikon 156 . s köv. oldalán.