10773.htm CIMSZO: Budai zsidó temető SZOCIKK: Budai zsidó temető. Az egykori szombat kaputól (l. o.) nyugatra, a mai Krisztina-városnak, akkor még lakatlan területén, a mostani Alagút-utca mentén terült el. 1894-ben egy ház építés alkalmával került napfényre az eddig ismert legrégibb sírköve, amelynek felirata szerint Péter fia Pészach meghalt 1278. A temető fekvése olyan volt, hogy Rogendorf, I. Ferdinánd hadvezére, mikor 1541-ben Buda várát ostromolta, ostrom-ütegeit a Szt.-Gellért hegyről ide scoportosította, mert így egyformán támadhatta a vár északi és nyugati kapuját. 1526-ban, valószínűleg akkor, mikor II. Lajos a törökök elleni hadjáratra készült, a királyi sátorokat is itt állította fel a fegyveres őrség. Amint különböző források említik, Budának török kézre kerülése után, ebben a zsidó temetőben földelték el Werbőczyt, a Hármaskönyv megalkotóját, aki törvénybe iktatta a zsidókra nézve meggyalázó eskü mintát (l. Werbőczy zsidó esküje) és mindenkor csak ellenszenvvel viseltetett a zsidók iránt. Sokan a végzet iróniáját látják abban, hogy ez a zsidógyűlölő törvényhozó éppen zsidó temetőben lelte sírját. Ezt a temetőt a mohácsi vész óta nem használták. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 773 .cimszó a lexikon 151 . oldalán van.