10740.htm CIMSZO: Bródy SZEMELYNEV Bródy
Zsigmond SZOCIKK: B. Zsigmond hírlapíró, szül. Miskolcon 1840
nov. 15., megh. Budapesten 1906 jan. 6. Szülővárosában
és Pesten folytatott középiskolai tanulmányok után a pesti egyetemen jogot
végzett. Leckeadásból tengette életét, közben írogatni kezdett, elsősorban a
zsidóság megmagyarosodása és polgári egyenjogúsítása érdekében. B kettős célt szolgálják
1860. «egy magyar zsidó» jelzéssel megjelent költeményei és különféle
újságcikkei. A pesti hitközség megbízásából 1861 elején Tatay Adolffal együtt
magyar templomi énekeket ír, melyeket Friedmann Mór főkántor zenésített meg.
Politikai cikkei és szépirodalmi dolgozatai nevét széles körökben ismertté
tették. Az abszolutizmus idejében igen sokat küzdött a magyar nemzeti ügy
győzelme érdekében. Több hírlap alapításának kísérlete után rövid ideig Bécsben
tartózkodik, csakhamar ismét Pesten van és a legelőkelőbb újságokba ír. 1872-ben mint miniszteri titkár meghívást nyer a
belügyminisztériumba, de egy év múlva ismét visszatér az újságíráshoz. Megveszi
a «Neues Pester Journal» c. lapot, mely szerkesztése alatt páratlanul elterjedt
az egész országban s a németajkú lakosság között terjesztette a magyar
érzelmeket. Szorgalmával és tehetségével nagy vagyonhoz jutott, melyből
hatalmas alapítványokat tett az irodalmi érdemek jutalmazására és a nyomor
enyhítésére. Felesége B. Adél nevének megörökítésére 1897-ben 600.000 korona költségen gyermekkórházat létesített a
fővárosban, mely a pesti hitközség kezelésében áll. Érdemeinek elismeréséül a
király