10703.htm CIMSZO: Bosszú SZOCIKK: """Bosszú, a rosszindulatnak vagy ellenséges cselekedetnek megtorlására irányuló érzés vagy tett. Ha ez érzést a társadalom teszi magáévá és intézményesen jár el kielégítésében: igazságszolgáltatásnak mondjuk. Ez természetesen megtisztítja a B.-t az aljas mellékérzésektől. A B.-t a Biblia még egynek veszi a büntetéssel. «Bosszú Istene» a Bibliában és különösen egyes Zsoltárokban gyakran szerepel. A B. szónak itt még nincs az a nemtelen értelme, mint a modern nyelveken, inkább elégtételszerzést, megtorlást jelent és pedig főképp Isten vetélytársaival szemben. «Hévvel büntetem a bálványimádókat, de kegyes és könyörületes vagyok más ügyekben.» Mechilla 9. 20, 5). Alapfeltétele, hogy a bűn: megtévelyedés, eltérés az isten kijelölte útról, mely csak egyirányú lehet. A dualizmus ezzel szemben felteszi, hogy a bűn ősprincipium, kozmikus adottság, melynek külön teremtője van. Az utóbbi felfogás szerint a bűn nem is megbélyegzendő valami, hanem egyik típusa a jellemeknek. A gnosztikusok is a dualizmus alapján állnak, mert felteszik, hogy a rossz a zsidóktól származik, ki az anyagi világot teremtette, mely minden csábításnak gócpontja. De még az erkölcsi törvényt is ennek az Istennek tulajdonítják és vele együtt elítélik, úgyhogy a bűn elkövetésével látták a világtól való megszabadulásnak lehetőségét, forradalmat a bűn és a principiuma ellen. Ezen gondolatmenetbe fűződött a «törvény» (Tóra) megtagadása is. Csak a törvény hozta a bűnt a világra és akadályozta meg az emberi természet szabad fejlődését. Elvonta a nőt és a föld minden javait a közhasználattól. A Tóra alapjára helyezkedett az egyház és minden keresztény állam is a büntetés szervezésében. Ismeri a Tóra a vérbosszú ősi intézményét is; a családnak vagy nemzetségnek szolidaritását megölt tagjával. Az ily vérbosszú nem egyéb, mint kezdetlegesebb alakja az állami büntető rendszernek és oly idő terméke, melyben az állam még nem volt teljesen ura az igazságszolgáltatásnak, amennyiben nem is állott elég alkalmas közeg rendelkezésére a bűnösnek a hullámzó tömegben való kiderítésére. Ellenben kimagaslik a bibliai törvény a görög és germán törvények idevágó intézkedései fölött abban, hogy nem engedi a bűnös helyett más családtagnak felelősségre vonását és tiltja a váltságdíj elfogadását, mely soká késleltette a vérbosszú intézményének eltörlését. (Mózes 4. 35, 31. és 32.) A B.-t a Tóra erkölcsi törvénye elítéli és tiltja. «Ne állj bosszút és ne tarts haragot» (Mózes 3. 19, 18). A Talmud felveti a kérdést, mi a különbség B. és a haragtartás között és arra a megállapodásra jut, hogy B. az, ha valaki p. o. nem ad embertársának egy tárgyat kölcsön avval a megokolással, hogy az sem adott neki; harag pedig az, ha adja ugyan, de kiemeli, hogy annak ellenére teszi ezt, hogy amaz megtagadta e kölcsönt.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 703 .cimszó a lexikon 137 . oldalán van.