10675.htm CIMSZO: Boldogasszony SZOCIKK: """Boldogasszony
(Frauenkirchen, A.) nagyk., Mosón vm., 2732 lak. Zsidó hitközségét 1714.
alapították, de valószínű, hogy az első zsidók már a XVI. sz.-ban telepedtek
meg a községben. Esterházy Miklós herceg 1800. adott menlevele (az egyetlen
történelmi okirat, amely a forradalmi időkben kikerülte a pusztulást, amelynek
a hitközség értékes archívuma áldozatul esett) megemlíti, hogy az 1714.
származó Schutzbrief elavult és ezért újra van szükség. Ez az okirat megengedi
a zsidóknak, hogy mindennel szabadon kereskedhetnek a herceg minden birtokán.
Választhattak «zsidóbíró»-t, akinek a hitközség engedelmességgel tartozott.
Tarthattak rabbit, «Schuldiener»-t, metszőt is. A ló- és tehéntartást is
megengedi a védőlevél. A zsidószabadságnak ezt a kiterjesztését, úgyszintén a
hercegi védelmet is természetesen nem ingyen kapták. Minden lakó, a rabbi,
templomszolga és községi szolga kivételével évi 6 forintot fizetett
«Schutzgeld», 40 krajcárt mondur-pénz címén; özvegyek csak a felét fizették.
«Templomengedély» fejében évi 30 pengő járt a földesúrnak, a szombat-zsinórért
4 forint 50 krajcár. A robot alul azonban fel voltak mentve, de a földesúr még
a családi életükbe is beleavatkozott. Házasodni csak a herceg engedélyével
lehetett. Költözködni szabadon lehetett. Aki a herceg uradalmából másfelé
költözött, két dukátot fizetett. Az elhanyagolt és nem tisztán tartott lakásért
30 krajcár bírságpénzt állapított meg a védőlevél, az egyetlen hasznos
korlátozás, mert higiénikus életre szorította a zsidókat. Kilenc évvel azután,
hogy a herceg ezt a védőlevelet kiadta, franciák garázdálkodtak a községben.
Éjnek évadján elhurcolták könyvei mellől Ullmann Solem rabbit, a magyarországi
Ullmann családnak Frankfurtból származó megalapítóját és a portyázók csak
váltság fejében adták vissza a községnek és családjának. A hitközségnek majdnem
minden tagja ez időben házalással foglalkozott és gazdag embert csak hírből ismertek.
Minthogy pénzt előteremteni nem tudtak, összeszedték kevés ékszerüket és azzal
váltották ki a rabbijukat. Évszázados múltra tekinthetett már akkor vissza a
hitközség, amelyet 1700 körül a Bécsből kiutasított Oppenheim-család alapított.
Hitéletének első alapjait Auerbach Naftali rabbi rakta le 208 évvel ezelőtt.
Tradícióit híven őrizték meg az utódai: Schossberg Ignác, aki innen Nagyváradra
került rabbinak, Ullmann Solem (Charif) Horovitz, Poerhofer Móse, a fia:
Ábrahám Áron és unokája: M. Mordecháj. Templomát 1837. építette Eszterházy
Miklós herceg támogatásával, aki a zsinagóga számára háztelket adott. 1854-ben
nyitotta meg elemi iskoláját, amely 2 tanítóval és 40 tanulóval még ma is
működik. Talmud Tóráját (14 tanuló) és jesiváját (16 tanuló) Lőwy Simon főrabbi
alakította