10637.htm       CIMSZO:        Blau     SZEMELYNEV          Blau Lajos       SZOCIKK:     """B. Lajos, az Orsz. Rabbiképző Intézet igazgatója, szül. Putnokon, Gömör vm. 1861 ápr. 29. 1886-ban avatták doktorrá, 1888. rabbivá. Ekkor már (1887 óta) tanára volt a Rabbiképző intézetnek, melynek Bacher Vimos halála után, 1913. igazgatója lett. 1926-ban ünnepelte születésének 65. és írói működésének 40. éves jubileumát. Ez alkalomból jelent meg tanítványai, barátai és tisztelői közreműködésével a magyar és hébernyelvű Jubileumi emlékkönyv és Friedman Dénes bibliográfiai összeállítása B. Lajos irodalmi munkássága címmel. Sokoldalú tevékenységet fejt ki a magyar zsidóság szellemi és kulturális életében az I.M.I.T. társelnöke) s az egyetemes zsidóság szolgálatában. Különösen mint talmudtudósnak elismert a tekintélye. 1891-ben vette át Mezey Ferenccel együtt a Magyar Zsidó Szemle szerkesztését. 1896 óta egyedül szerkeszti, jelenleg Hevesi S. és Friedman D. társaságában. E folyóirat irodalmi rovatában közel 1200 új zsidó irodalmi munkát tett megbeszélés s kritika tárgyává és fűzött reflexiókat zsidó vonatkozású művekhez. Hacófe címmel 1911. indította meg hébernyelvű folyóiratát, Hevesi Simonnal és Gutmann Mihállyal, most csak Hevesivel szerkeszti. 1928. indítja meg a M. Zs. Sz. Jabneh c. homiletikar mellékletét Hevesi Simonnal és Friedman Dénessel együtt. Az Imit. ifjúsági Bibliájának egyik szerkesztője és fordítója. Tudományos cikkei, tanulmányai, értekezései (több mint 700) a hazai és külföldi héber, német, francia, angol, olasz folyóiratokban, gyűjteményes munkákban, sorozatos kiadványokban jelentek meg. Munkatársa volt a Jewish Encyclopedienek. Irodalmi alkotásainak tudományköre széles területet fog át: Talmud, bibliamagyarázat, folklóre, irodalomtörténet, kulturhistória, nyelvészet, jog, pedagógia stb. Nagyobb önálló művei: Izrael kiválasztása (1890); Masoretische Untersuchungen (1891); Tanulmányok a bibliai bevezetés köréből (1894); Az ózsidó bűvészet(1898); Az óhéber könyv (1902); Leo Modena levelei és írásai (1905—06); A assuani és elephantinei aram papyrusok (1908); A zsidó házasságfelbontás és válólevél története (1911— 1912); Etika a Talmudban (Hevesi S. és Weisz M.-val együtt (1920); A Talmud (Népszerű zsidó könyvtár 3. sz.). E műveinek nagyrésze német nyelven is megjelent."""                                  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 637 .cimszó a lexikon 128 . oldalán van.