10595.htm CIMSZO: Biblia-kiadások SZOCIKK: """Biblia-kiadások. A Bibliát a zsinagógákban kizárólag a szóferek által kézzel írott pergamen tekercsből, a Tórából olvassák a legrégibb időktől máig (l. Tóra és Szóferim), de a könyvnyomtatás legrégibb kora óta számos zsidó kiadás létezik. Ezek közül csupán a legfontosabb zsidó kiadású héber B.-at soroljuk fel azok rendkívüli nagy száma miatt. Az első zsidó kiadás Ábrahám b. Chaim dei Tintori v. Pinti Bibliája volt 1477-ből. Ez Kimchi Zsoltár-kommentárját is tartalmazza. Megjelenési helye valószínűen Bologna. Ugyan ott jelent meg 1482. az első héber Pentateuch, Targummal és Rasival. Ezt követte az öt Megillah és az első próféták kiadása 1485-ből Soncinótól, szintén Kimchi kommentárjaival, 1486. a későbbi próféták. 1486-ban és 1490. a Biblia egyes könyvei Nápolyban jelentek meg, így a Példabeszédek és Jób, Gersonides kommentárjaival; Jeremiás Siralmai és a Hagiographák Rasival. Kiadójuk Sámuel Romano volt. Fontos az 1487. edició Faroban (Portugália), melyből egyetlen példány maradt fenn. Spanyolországban az egyetlen Biblia, amit zsidók adtak ki, Hijarban jelent meg 1490—95. Targummal és Rasival, a Megillákkal és Haftárákkal. Legszebb korai kiadásnak a kétkötetes 1492-i lisszaboni kiadást tartják. 1492— 1495-ben Leirában (Portugália) is megjelent a Biblia, szintén több kommentárral. Az olasz-zsidó Soncino híres nyomdája 1492-től Bresciában működött s a különböző bibliai könyvek 1492 — 1494-ig jelentek meg ott kommentárokkal. Pontossága nem csupán rendkívüli becse miatt van ezeknek, hanem azért is, mert Luther főképp ezt az 1493-i, kiadást használta fordításához. A poliglott B. nem zsidó ediciók, mégis meg kell említenünk a Ximenez bíbornoktól kiadott B.-at (Alcala de Henares 1514—17, 6 köt.), mert annak két marannus munkatársa volt, Zamora és Coronel. Ugyancsak fontosak a következő poliglott B.: az antwerpeni (1569—72, 8 k.); a nürnbergi (1599— 1601); a párisi (1629—45,10 k.) s főleg a londoni (1654—57,6 k.), mely négyféle Targumot, a szamaritánus szöveget és valamennyi pontos latin fordítását tartalmazza. Továbbiak a Reineccius-féle Leipzigban (3 k. 1750), a hamburgi (1599) és az 1821. Bagster-féle Londonban. Még fontosabbak a zsidó irodalom szempontjából az ú. n. Rabbinikus B. (Mikraóth Gedólóth). Ilyenek a velencei (1517—18), számos kommentárral és Targumokkal. Kiadója Félix Pratensis konvertita volt s ezért nem vált népszerűvé. Pótolta azt az 1525—28-iki velencei kiadás Jacob b. Chaim Tunistól, mely még gazdagabb kommentárokban és az 1525-i második Bomberg editio. A harmadik Bomberg-féle velencei kiadás 1546—48-ból maszoretikus szöveget is tartalmaz. 1618-19-ben Baselben jelent meg a protestáns Buxtorf tudományos Biblia-kiadása, mely szintén a rabbinikus Bibliák közé számít, úgyszintén az 1724—28-iki amsterdami 4 kötetben, Kehillot Móseh című, számos és másutt ki nem adott kommentárral, pontos szöveggel. A legutóbbi Biblia Rabbinica: a varsói Lewensohn-féle (1860—68., 12 köt.), amely valamennyi Targumot és héber kommentárt tartalmazza, úgyszintén a különböző maszoretikus szövegeket is. Fontosabb még a Jablonski-féle (Berlin 1690) s a Michaelis-féle (Halle 1720), az erfurti kézirat alapján, továbbá a mantovai zsidó kiadás 1742—44-ből. Valamennyi modern kiadás alapja a híres Van der Hooght-féle (Amsterdam és Utrecht 1705), s az ezek alapján készült későbbiek, így a Hahn-féle lipcsei edició. A Letteris-féle 1852-iki bécsi kiadás sem tartalmaz lényegesebb változást s ugyanaz a héber szövege az angol Biblia-társulat kiadványainak is. Újabb szövegkiadás, mely a különböző meglevő maszoretikus szövegek összehasonlításán alapult, a Baer és Franz Delitzsch-féle (1861. és köv.), továbbá a Chr. D. Ginsburgtól kiadott londoni kiadás (1895), amely a leghívebb maszoretikus szöveget tartalmazza. Fontos tudományos kiadása prot. Paul Haupt német-amerikai orientalista Biblia-kiadása The Sacred Books of the Old Testament címen (Leipzig—Baltimore 1893. és köv.), melynél a héber szöveg pontos megállapítása a világ legjelentékenyebb orientalistájától származik. A jelen század elejétől kezdve megjelent kiewi héber B., héber nyelvű, de a modern tudományos kutatásokat felölelő kommentárokkal a legkiválóbb zsidó teológusoktól és Biblia-kutatóktól zárja le a fontosabb tudományos B. sorozatát. V. ö. Richárd Gottheil, «Biblie Editions» 1904; Ch. D. Ginsburg «Introduction to a Critical Edition of the Bible». (London 1895) S. R.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 595 .cimszó a lexikon 120 . oldalán van.