10518.htm CIMSZO: Benet SZEMELYNEV Benet Mordechai SZOCIKK: """B-
Mordechai (Benedict Marcus), híres talmudtudós, Morvaország főrabbija
Nikolsburgban, szül. Csurgón, 1753., megh. Karlsbadban 1829 aug. 12. Szülei
szegények voltak, sőt gyermekkorában nagyanyjához küldték Nikolsburgba, ahol
Markbreiter rabbi hat évig foglalkozott B.-tel, akinek nagy tehetségét korán
felismerte és sógorához, egy elzászi rabbihoz küldte tovább tanulni Ittingenbe.
Mikor itt B. bar-micvó lett, már három alapos hébernyelvű talmudi értekezés
szerzője volt. Később Steinhard fürthi rabbi jesivájába került, miután két évig
bibliai studiumokkal foglalkozott. Innen Prágába ment, ahol Karpeles és Landau
Ezékiel tanítványa lett. Itt még két évig tanult, aztán elvette egy gazdag
furthi polgár leányát és Nikolsburgban telepedett meg, ahol egy éven belül av besz-din-nek
választották meg. Közben rövid ideig Magyarországon is működött Schlossberg
községben, ahonnan meghívták nikolsburgi főrabbinak 1789. Később meghívták
Pozsonyba és Krakkóba is, ő azonban nem fogadta el a meghívásokat. A
rabbiszéknek, melyet betöltött, s amely országos rabbiság jellegével bírt,
óriási tekintélyt szerzett. A sok tanulás még fiatal korában idegbeteggé tette,
egész életében nem tudta egészségét visszanyerni, bölcs mértékletességgel mégis
magas életkort ért el. Művei a XVIII. századbeli talmud-irodalom legjelesebbjei
közé tartoznak. Ezek: Biur Mordechai (Bécs 1813), amely M.-ben Hillel
kompendiumához kommentár; Mógén Óvósz (1835), a szombatra vonatkozó és a
tilalomról szóló tanulmány; Har-ha-mor (responsumok); Porosász Mordechai (Máramarossziget,
1889, responsumok); Techélesz Mordechai (Lemberg, 1892), halachikus és agadikus
értekezések; Kaddusé Ha-Geónim (1900, Podgoritz), utóbbi derósók gyűjteménye;
Macihberesz Jehúdo. B. kritikusai szerint nemcsak éles eszű és a rabbinikus
irodalomban kiválóan járatos tudós volt, hanem logikus gondolkodó is, aki
tudományos módszerrel dolgozott. Ellentétben barátjával, Szófer Mózessel és
Eger Akibával. akik kazuisták voltak. B. a kritikai fejtegetésre és az anyag
szisztematikus elrendezésére gondolt talmudi magyarázatainál is. Levelezése
Hirsch Levin berlini főrabbival is bizonyítja ezt. Művei is különböznek
kortársaiétól. Stílusa tiszta és Vv*,***' nyelve tiszta héber, míg kortársainak
nyelvezete telve van arameus korrumpálásokkal. Érdekes és fontos B.
állásfoglalása és szerepe az akkor kezdődő reform-mozgalmakkal szemben.
Álláspontja és gyakorlata szerint egyaránt szigorúan orthodox, de kortársaitól
eltérően jól ismerte és megértette a kor modern szellemét, amely zsidóra, nem
zsidóra egyaránt hatással volt. Ismerte az ellenfél fegyvereit is, amelyekkel
szemben a mély vallásosságot és a Talmud tanulását tanácsolta. A
Mendelssohn-féle bibliafordítást