10457.htm       CIMSZO:        Bazini vérvád                           SZOCIKK:     Bazini vérvád. 1529 máj. 27., a magyar zsidóság történetének legtragikusabb napján, Bazin pozsony megyei város piacán harminc máglya tüze elhamvasztott ugyanannyi zsidót, korra és nemre való tekintet nélkül, a mesterségesen kieszelt és szított vérvádrágalom következtében. Wolf Ferenc, pozsony-szentgyörgyi és bazini gróf, aki a zsidóknál eladósodott, koholta ezt a vérvádat, hogy szabaduljon a bazini és marcheggi zsidók követeléseitől. Mendel Izsák, a magyarországi zsidóságnak a király által kinevezett prefektusa a közelgő veszedelem hírére I. Ferdinánd király védelmét és az igazságszolgáltatás alkalmazását kérte s jóllehet ígéretet kapott erre nézve, a gróf nem hallgatott a királyra. A koholt vád annyira valótlannak bizonyult, hogy a gyermek, akiről a gróf azt állította a közvélemény előtt, hogy a zsidók rituális célból meggyilkolták, rövidesen megérkezett szülővárosába s kitűnt, hogy maga a gróf csempészte őt Bécsbe arra az időre, amíg tervét végrehajtja. Éppen ezért a marcheggi zsidók az utolsó pillanatban megmenekültek s nem osztották bazini testvéreik sorsát. A krakkói hitközség «Memor Könyve» felsorolja a mártírok neveit s ezek közt nők és gyermekek is szerepelnek, azonkívül a legtekintélyesebb bazini zsidók, köztük Mózes ben Jákob Kóhen, aki gyermekeivel együtt ment a lángokba. A szörnyű barbárságot, amelyhez hasonló sem azelőtt, sem azután nem sújtott magyar zsidó hitközséget, még azzal tetézték, hogy a maradék zsidóságot kiűzték a városból, ahol már annak megalapítása óta lakott. A kiűzetés után századokon át nem engedték be a zsidókat Bazinba s midőn egy alkalommal, a XVII. század közepén, Pálfy gróf Hirsch Lázár nevű zsidó kereskedőnek menedékhelyet adott saját birtokán, a fanatizált és nemzedékeken át izgatott nép kívánságára kieszközölték I. Lipót királytól a zsidók további kitiltását. Csupán egy századdal később települtek le ismét Bazinba. (l. Vérvád, Nagyszombati vérvád és Tiszaeszlári vérvád.)                         Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 457 .cimszó a lexikon 97 . oldalán van.