10370.htm CIMSZO: Bánóczi SZEMELYNEV Bánóczi József SZOCIKK: Bánóczi, 1. József
filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus, szül. Szentgálon
1849., megh. Budapesten 1926. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben,
Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után
előbb reáliskolai tanár, majd a budapesti Rabbiképző intézet rendes tanára
volt. 1887-ben az orsz. izr. tanítóképző vezetését vette át, mint igazgató. A
budapesti tudományegyetem 1878.
a filozófia magántanárává habilitálta, a Magy. Tud.
Akadémia 1879. levelező tagnak választotta meg. Irodalmi tevékenységének két
legfontosabb területe a bölcselettörténet és az irodalomtörténet. Az Akadémia
könyvkiadó vállalatának megbízásából lefordította Lewes három kötetes művét: A
filozófia története Thalestől Comteig. A Filozófiai Írók Tárában, melyet
Alexander Bernáttal együtt szerkesztett, a magyar filozófiai műnyelv értékes
gazdagításával lefordította Kantnak A tiszta ész kritikáját (Alexanderrel
együtt) és Schopenhauernek több jelentőséges értekezését. Ugyancsak ott adta ki
Erdélyi János bölcseleti dolgozatait. A Nyelvőrben alapvető értekezést írt A
bölcselet magyar nyelvéről. Az általa alkotott filozófiai műszavak jórésze ma
is él. Legjelentősebb irodalomtörténeti munkái: Révai Miklós élete és munkái (a
Magyar Tud. Akadémia által jutalmazott pályamű) és a Kisfaludy-társaság
megbízásából írott «Kisfaludy Károly és munkái». Révai életrajzában pompásan
megrajzolja az embert, a költőt és a nyelvészt, Taine miliő-elméletének magyar
nyelven talán első felhasználásával. Kisfaludy-életrajza pedig, mint Beöthy
Zsolt is elismerte, a legművészibb magyar biográfiák egyike, amely a színes
korrajz mellett hősének jellemét és fejlődését eredeti módon feltáró belső
életrajzot is ad. Kiadta Kisfaludy Károly, Berzsenyi és Csokonai műveit is.
Kritikáiban, amelyeknek jórésze az Akadémiához benyújtott irodalmi pályaműveket
boncolgatta, feddhetetlen tudás, az igazság szenvedélyes keresése, nemes
esztétikai és filozófiai világfelfogás, valamint nem egyszer finom irónia
nyilvánul meg. A magyarországi zsidóság szellemi életének fellendítése körül
eléggé meg nem becsülhető érdemeket szerzett. Mint az Orsz. Rabbiképző intézet
tanára a zsidó lelkész-képzésbe belevitte a magyar nyelv és irodalom iránti
szeretetet. Mint az országos izraelita tanítóképző intézet igazgatója megírta
annak történetét, teljességgel megreformálta és a modern pedagógia legmagasabb
színvonalán álló intézetté emelte a gondjára bízott iskolát, amelynek szellemi
fegyvereit az általa szerkesztett magyar nyelvi és irodalmi tankönyvekkel is
gyarapította. Atyai gondoskodással támogatta az intézet jórészt nagyon szegény
ifjúságát és megsegítésére segélyegyletet meg tanítóképző-internátust
létesített. Felekezete szellemi életének szolgálatában 1884. Bacher Vilmossal
együtt megindította a Magyar Zsidó Szemle c. társadalmi és tudományos
folyóiratot, amelyet 1889-ig szerkesztett. Ebben a folyóiratban nagy harcok
folytak a recepció és az autonómia érdekében, másrészt állandó orgánuma volt a
magyar nyelven közérthető módon megszólaló zsidó tudománynak is. Egyik alapítója
volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak (Imit), amelynek hosszú éven át
titkára és valósággal lelke volt. Ő szerkesztette mindvégig az Imit Évkönyvét,
amelyben javamunkáikkal sorban megszólaltak Magyarország legkiválóbb rabbijai,
zsidó írói, költői, tudósai. A társulat egyéb tudományos kiadványai közül nem
egy az ő kezdeményezésének és buzdításának köszönheti megjelenését. Amikor az
Imit kiadta a Szentírás fordítását, a fordítási szöveg nyelvezet szempontjából
való átvizsgálásának fáradságos és felelősséges munkáját ő végezte. Nagy
érdemei vannak a magyar gyermekvédelem körül is. Szalárdi Mór dr. és Alexander
mellett részt vett a Fehér Kereszt gyermekkórház alapításában, melynek évekig
titkára, majd alelnöke volt. A gyermekvédelmi propaganda érdekében
szerkesztette a Fehér Kereszt naptárát is.
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 370 .cimszó a lexikon
84 . oldalán van.