10302.htm CIMSZO: Baja SZOCIKK: """Baja, tvj. Bács-Bodrog vm. 20,065 lak. A zsidó hitközség 405 családban 2400 lelket számlál. Adófizető 664. Ezek így oszlanak meg: 10 nagykereskedő, 131 kereskedő, 10 nagyiparos, 66 iparos, 18 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 15 orvos, 5 mérnök, 14 köztisztviselő, 53 magántisztviselő, 8 tanár és tanító, 65 magánzó, 1 katona, 42 munkás, más pályákon 214. Közadakozásból 60 él. A VI. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi hatásköre kiterjed Bácsbokorra, Nagybaracskára, Bács monostorra, Csataljára, Dávodra, Garára, Vaskútra, Csávolyra és Felsőszentivánra. Évi költségvetése 56,460 P. Filantropikus és szociális célokra 26,655 P-t fordít. Intézményei mintaszerűek. Emberbaráti célok szolgálatában áll az 1790. alapított Chevra Kadisa 459 taggal, az 1852. alakult Nőegylet, a Leányegylet (1899), az 1882. létesített kórház és az 1901. épített Aggok háza. Ezen intézmény számára Fischer Sámuel 40,000 pengő értékű alapítványt létesített 1896. Elemi iskoláját 1837—39-ben, polgári leányiskoláját 1889. nyitotta meg, 4—4 tanerővel mindkettőt. 1846-ban már magyar nyelvű oktatást rendszeresített az elemi iskolában. A nagytemplomot 1845. építette közadakozásból Frey pesti műépítész tervei szerint. A hitélet megerősítésére és a közjóra irányuló törekvés mindig együtt haladt ebben a hitközségben és ennek tulajdonítható, hogy már a múlt század elején voltak alig százéves fennállása után olyan tagjai, akik a közgazdasági életben való hasznos tevékenységükkel tűntek ki. Reich Farkas fiai 1825. megalapítják a Duna—Tisza-közének legnagyobb kézműáru nagykereskedését (30 alkalmazottal), Spitzer Károly 1864. szeszgyárat épít, Pollák József 1912. bútorgyárat (120 munkással), Diamant László 1917. szövőgyárat 60 és Schőn Zsigmond 1917. posztógyárat 100 munkással. A magyar mezőgazdaság érdekét előmozdították Weidinger Dezső Borotapusztán (4000 hold), Milkó Mátyás Bácsborsodon (2000 hold), Szász Ottó Szimáron (1000 hold), Pap Lajos (1200 hold), Pap Illés Kutaspusztán (1000 hold). A hitéletben gyökerező zsidó öntudat és az egészséges alkalmazkodás jellemezte mindig a hitközséget, aminek legjobb bizonysága, hogy a város bizalma két zsidót is emelt a polgármesteri székbe: dr. Hauser Mórt és Erdélyi Gyulát. Őszinte volt minden időben a kultúrát megbecsülő szelleme is, ami abból látszik, hogy kitűnő nagyságokat nevelt a tudománynak, többek között dr. Kohn Sámuelt, a pesti hitközség főrabbiját, dr. Perlesz József müncheni, dr. Nascher Simon berlini főrabbit, Schulhof Lipót hírneves csillagászt, dr. Donáth Gyula egyetemi orvosprofesszort, dr. Balassa József filológust és másokat. Az itt született és nevelt írók közül Tábori Róbert, Timár Szaniszló és Palóczy Lipót országszerte becsült nevet szereztek. Történelmi fejlődését a következőkben foglalhatjuk össze. 1728-ban még csak két zsidó család lakott B.-n, 1735 hat család 34 lélekkel. 1768-ban még nagyobb a térfoglalás. Márkusz József akkori rabbi és 16 család engedélyt nyert egy zsinagóga építésére. Ezek Müller Maier Löb terménykereskedő, Mayer Ábrahám terménykereskedő, Wellisch Simon bőrkereskedő, Flesch Mojzes uradalmi pálinkafőző és Hirsch Wolf szorgalmazására önálló hitközséget alkottak és az akkori bácsmegyei alispán 1773 okt. 18. kelt jelentésében B.-t önálló hitközségnek deklarálja. Az első elöljárók Müller Maier Löb és Wellisch Simon voltak. Ebben az időben már a Chevra is működött; a Chevra-könyvben említett első halottak 1789—90-ből valók. Rabbija már a végleges megszervezés előtt volt. A megszervezett hitközség első rabbijául Krieshaber Izsákot választotta meg, aki azonban csak rövid ideig működött itt, mert innen Paksra hívták meg. Helyébe 1794 táján Moorberg Jesája, vagy amint ő maga írta és nevezte magát: Jesája Kaháná került ide Tápiószeléről. Ez 1805. lemondott állásáról és Újvidékre költözött. Utódjául 1807. az akkor még fiatal Asch Meirt hívták meg, akit talmudikus tudománya, szigorú vallásossága, jellemének tisztasága és nemes gondolkodása az akkori zsidó élet korifeusai közé emelt. Ez a nagy tudós később a gyarmati, majd az ungvári rabbiszéket töltötte be és innen nevezték gyarmati, vagy ungvári r. Mennek is a zsidó irodalomban. A tudományok művelése nem volt papi privilégium ebben az időben. A B.-i hitközségnek voltak akkoriban olyan tagjai, akik még hírneves rabbijaikkal is vetekedtek a tudományban. A legtekintélyesebb Müller Maier Löb terménykereskedő, a hitközség első elöljárója volt, aki szabad idejét a rabbinikus tudományokban való elmélyedésére fordította. Egyetlen leányát: Reicelt 1797. Kohn Schwerin Götzhöz (l. o.) adta férjhez. Apósának halála után Ascher Meir lemondott állásáról Kohn Schwerin Götz javára, aki 1815 vége felé el is foglalta a rabbi hivatalt. Mértékadó tekintélye és majdnem félszázados működése üdvös befolyást gyakorolt a zsidók kedvezőtlen helyzetére, nem csak az ő megyéjében, hanem Magyarország egész déli részében is. A bácsmegyei zsidóság két hatóságot szervezett ez időben: egy világit és egy egyházit. Világi hatóságának élén a «Ros medina» (megyefőnök) állott. Mellette működött az egyes községek elöljárói által választott «megyei rabbi», aki vallásos kérdésekben, amelyekhez akkor jogi kérdések is tartoztak, döntött. Mikor a rabbiszékbe Kohn Schwerin Götz került, a Ros medina tisztségét Stern Mordecháj (Márkus) viselte. Pestre költözvén, tisztségét a Mélykúton lakó Berger József Löb nyerte el, utána pedig az embernek és tudósnak egyaránt kiváló Popper Dániel került a világi hatóság élére. Ó volt Bács megye utolsó Ros medinája, mert a türelmi adó eltörlésével ez a tisztség önmagától megszűnt. A B.-i hitközség, amióta Kohn Schwerin állt a hitélet élén, lassanként egész Bács- és a később vele egyesített Bodrog-megyének legvirágzóbb és legtekintélyesebb községévé fejlődött. 1827-ben aszifá-t (nagygyűlést) tartottak itt a hitközségek elöljárói és Kohn Schwerint egyhangúlag a megye főrabbijának nevezték ki. Mindezt a XVIII. századig visszanyúló kulturális fejlődés előzte meg. Bács-Bodrog vármegye területén az első népiskola nyomát már 1771. B.-n találjuk. Ez a nyilvános zsidó népiskolák sorában mindig a vezérszerepet vitte és első volt a megmagyarosodásban is. 1846-ban már magyarul tanították itt a magyarok történetét. 1840-ben olyan csapás érte a virágzó várost, amely csaknem elpusztította. Május 1., pénteken, a déli órákban tűz ütött ki és feltartóztathatatlanul tovább terjedt. A zsinagóga, a vele szemben levő községháza, a rituális fürdő, a kórház és az iskola teljesen leégett. A zsidó község tagjai közül csak hármat kímélt meg a katasztrófa, a többi koldusbotra jutott. De ez nem törte meg a hitközség életerejét, tovább dolgozott és alig két évvel a tűzvész után már hozzáfoghatott a zsinagóga újjáépítéséhez. 1845-ben befejezte az építést és szept. 26. Steinhardt rabbi magyar ünnepi beszéddel felavatta. Ez volt az első magyar hitszónoklat, amellyel akkortájt magyarországi zsinagógát felszenteltek. Kohn Schwerin 1852 jan. 15. halt meg. Utódja Náscher Mózes volt 1855— 1878-ig. Utána 1914-ig dr. Adler Lipót töltötte be a rabbiszéket. Halála után nyolc éven át Rosenfeld Henrik rabbihelyettes látta el a rabbi funkcióit. Erre az időre esik legküzdelmesebb periódusa, mikor még a hitélet is az országos nagy gondok között csak küszködve tarthatta fenn régi intézményeit. Egyetemes nagy érdekek követelték a zsidók hagyományos áldozatkészségét és a B.-i hitközség ekkor sem tagadta meg magát. 365 tagja vett részt a világháborúban és 36 elesett. Kórházát 1914 aug. 1. hadikórház céljaira engedte át a Szentegylet. A hitközség mai vezetősége: dr. Péner Miklós főrabbi, dr. Lemberger Ármin ügyvéd, elnök, dr. Halász József terménykereskedő kultusz-elöljáró, Lemberger Rezső pénzügyi előljáró, Schlieszer Miksa Chevra-elnök, Klauber Lajos bankigazgató, alelnök, dr. Dömötör Kálmán orvos, iskolaszéki elnök, dr. Fischhof Zsigmond ügyvéd, jogügyi elöljáró, dr. Sándor Imre ügyvéd, gazdasági elöljáró, Kertész Lipót jegyző, Billitzer Ernő főkántor. A polgári leányiskola tantestülete: Bencze László, Fischhofné R. Irén, Rosenfeld Józsefné, Rózsa Kálmán; az elemi iskoláé: Adler Sándor, Rosenfeld József, Stekler Sándorné, Stern Jakab.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 302 .cimszó a lexikon 75 . oldalán van.