10298.htm CIMSZO: Bácsalmás SZOCIKK: """Bácsalmás, nagyk. Bácsbodrog vm.-ben 10,000 lak. A zsidók, bárha a nemzetiségek számszerű többségben vannak, magyar anyanyelvűek és 52 családban 186 lelket, 58 adófizetőt számlálnak. Ezek foglalkozás szerint így oszlanak meg: 1 nagykereskedő, 1 malomtulajdonos (hengermalom, 4 tisztviselővel, 25 munkással, 1 földbirtokos (Ilonamajor, Irénszállás 1000 kat. hold), 26 kereskedő, 1 nagyiparos, 2 iparos, 3 ügyvéd, 3 orvos, 1 mérnök, 2 köztisztviselő, 2 magántisztviselő, a többi egyéb foglalkozási ágakban. A hitközség alapítására vonatkozó okmányok 1850. a nagy tűzvész alkalmával elvesztek, de a megmaradt emlékek arra utalnak, hogy alapítása az 1750 és 60 között eső évekre tehető. A Chevra Kadisát 1773. alapították. Köztudomás szerint Beck Mendel (a madarasi Beck család őse), a morva származású Krábl Izsák, Reich B. Wolf, a Tataházáról odaszármazott Rosenberg Mandel és Roth Moyses alapították a hitközséget, amely ezután erőteljesen gyarapodott. Régi könyvekből és feljegyzésekből megállapítható, hogy 1854. már 120 tagja volt a hitközségnek, de azóta csak 66 lélekkel szaporodott meg. Ez a kedvezőtlen fejlődés azonban nem akasztotta meg hitéletének erőteljes kibontakozását és csak nagyobb áldozatkészségre ösztönözte tagjait, akik 1927—28-ra is 10,000 P-t szavaztak meg hitéleti, filantropikus és szociális célokra. Hitéleti célokra már régebben is erején fölül költött. Már 1846. létesítette elemi iskoláját, amelyben 1869 óta magyar nyelven folyik az oktatás. 1888-ban oszlopos, díszes templomot épített. Intézményeit egyre gyarapította és rituális fürdőt, modern gépekkel ellátott pászkasütődét és átutazó szegények elszállásolására menházat (Sinasz lajló) épített. Kulturális fejlődésének tetőfokát 1900. érte el a kis hitközség, mikor Grauaug Lipót elnöksége alatt szép emeletes épületet emelt az iskolának. A három tanerőre berendezett és régebben virágzó iskolának ma már csak 21 tanulója és 1 tanítója van. 1922-ben az iskola további fenntartása lehetetlenné vált, mert a kormány megvonta tőle az államsegélyt, jóllehet, hogy csaknem száz esztendő óta terjesztette a magyar kultúrát a túlnyomóan nemzetiségektől lakott községben. 1924-ben azonban a hitközség visszakérte iskoláját és azóta saját erejéből tartja fenn, minden államsegély nélkül. Fenntartja a Talmud-Tórát és héber tanfolyamot is, amelyet 1906. létesített az elemi iskola keretében. Szociális irányú törekvését erősen előmozdította Rein Áron budapesti lakos, aki 1916-ban 20,000 békebeli koronával szegények támogatására szolgáló «Jahrzeit»-alapítványt létesített, de a hadikölcsönbe fektetett alapítványi összeg ez idő szerint természetesen nem kamatozik és ezt a közsegélyre szoruló szegények sínylik meg. 1868-ban a hitközség két részre szakadt és külön szervezkedett. De ez a válságos állapot csak két hónapig tartott, mert a két hitközség tagjai kiegyeztek és újból egyesülve megalkották status quo ante jelleggel a ma is fennálló hitközséget, amelyhez mint anyakönyvi központhoz tartoznak: Bajmok, (Vajdaság), Madaras, Katymár, Tataháza, Mátételke, Kunbaja. Múltjának legszebb emlékéül őrzi a hitközség azt a históriai eseményt, mikor 1848. a szerb vajdaság arra szólította fel, hogy csatlakozzék hűséggel a vajdasághoz; a zsidók határozottan visszautasították a felszólítást, mert lelkesedtek a magyarságért és Kossuth Lajosért, aki átvonulása alkalmával a zsidó hitközség küldöttségét is fogadta. Ugyanilyen odaadással szolgálták a világháború alatt is a magyar hazát. Az 52 család 40 katonát küldött a háborúba. Hét elesett az olasz fronton és Oroszországban, 2 Bácsalmáson halt meg a háborúban szerzett sebesülések következtében. A hitközség vezetői: dr. Pápa Arnold megyei t. főorvos, elnök; Rein Izidur szőlőbirtokos, alelnök; Schlesinger József kereskedő, pénztáros; Krahl Miksa földbirtokos, templomgondnok; Ripp Bernát nagykereskedő, Chevra-elnök; dr. Dávid Arthur ügyvéd, iskolaszéki alelnök; Rózsa Ede, Berger Mór kereskedők, elöljárók; Gross Salamon igazg.-tanító,jegyző.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 298 .cimszó a lexikon 74 . oldalán van.