10249.htm       CIMSZO:        Atlétika                                   SZOCIKK:     """Atlétika, a legnemesebb sportág, amely az egyéni, testi érték fontos fokmérője. Az A. gyűjtőfogalma alá két nagy csoport tartozik. A felosztás futást és ügyességi számokat jelöl. Ezek is annyi ágazatra oszlanak, hogy a testi képességnek úgyszólván valamennyi fajtája megnyilvánulást kereshet az A. határain belül. Így a futásban a különböző egyéni képességeknek megfelelően gyorsasági és kitartási versenyek szerepelnek. A gyorsaságnak, erőnek, ügyességnek, rugalmasságnak tehát az ember legértékesebb testi tulajdonainak a versenyét jelenti az A., amely így a természetes emberi versengés fokmérője. A legértékesebb testi tulajdonok versenyében előkelő szerep jut a zsidóságnak is. Az atlétagyőzelem kizárólagosan az egyén érdeme. A nagy atlétasikerek közül nehéz kihámozni, hogy melyiknek a viselője volt zsidó. De megállapítható, hogy a zsidó atléták sokkal nagyobb arányban szerzik a sikereket, mint amit a lakosságban való százalékos arányszámuk mutat. A legelső atlétakorszak Magyarországon a kilencvenes évek elején nyer általánosabb jelentőséget. Már ebben az első időben megjelennek a pályákon a zsidó atléták, hogy a legnagyobb versenyekben is kiemelkedő eredményeket érjenek el. A magyar atléta szövetség még nem áll fenn, amikor már híres magyar zsidó atléták neve forog közszájon. Bajnokok és rekorderek, nevezetes versenyek győztesei. A nemzetközi versenyek akkor még gyérebben folynak, de ott is kitüntetik magukat a zsidó ifjak. A leghíresebbek közül a következőket jegyezzük fel: 1889. nyeri első bajnokságát az akkori idők legelső magyar gyaloglója, Kohn Arnold. A sikert négyszer ismétli meg és hároméven át vezet minden hazai versenyt. 1893-ban tűnik fel első bajnokságával Malcsiner Gyula, hatszoros magyar bajnok, aki a középtávú futó versenyeken aratja sikereit, három eredményével éveken át tart rekordokat és mellékesen kerékpáros és műugró versenyeket nyer. Az akkoriban divatos «súlydobás magasba» versenyeknek Freund Sándor a favoritja, magyar bajnokságot nyer. A gyalogló versenyeken Kohn Arnoldot Grünwald Miksa követi a bajnoki listán. A szintén kimúlt «távolmagasugrás» versenyében Sachs Lipót nyeri bajnokságait. A gyaloglókhoz Vidor Jenő csatlakozik, mint a harmadik zsidó a magyar bajnokok listáján. A sprinterek között Horner Ármin, Weisz Ármin a legelsők közé tartoznak. Utóbbi ötször is magyar bajnok. A távolugró versenyeken Tótisz Lajos és Holics Ödön emelkednek ki és nyerik a versenyek sorát. Utóbbi többszörösen nyert bajnokságot is. A távfutó versenyeken Rosenthal Hugó, a középtávú - versenyeken Brandl Béla híres atléták. Utóbbi több magyar bajnokság mellett éveken át tart különböző rekordokat. A háború előtti évek leghíresebb szereplői közé tartozik Váradi-Weiszhausz Miksa dr., sokszoros hosszú távú bajnok és rekorder, Abarbanell Róbert dr.,majd a távolugró rekorder és többszörös bajnok Szende Andor, aki később korcsolyázó bajnok lett. Déri Emil a rövidtávú futóversenyeken szedi győzelmeit, rekordokat tart, magyar bajnokságot nyer. Szalay Pál ugyanezen a területen dolgozik, a háború előtti években sok versenyt nyer és bajnok is lesz. Híres sprinter ebben az időben Szenes József és a két Weinréb fivér, József és György. A többszörös magyar gyorsfutó bajnok Rákos Jenő és a gátfutó bajnok Helfer Béla a háborúban elesett. Bodor Ödön, a magyar A. legnagyobb teoretikusa, a legképzettebb magyar atlétanevelő ebben az időben, még ma is versenyez. Többszörös magyar bajnok középtávi versenyeken, sok nemzetközi verseny győztese, a londoni olimpiászon is kiemelkedő sikert ér el. Görög (Grün) Vilmos a diszkoszdobó versenyeken rekorder  és bajnok. A háború utáni időkben még nagyobb tömegekben indul meg az atlétaélet, bár eleinte csekély            értékűek az eredmények. A versenyek és a bajnokságok sűrűbbek  és nagyobb   jelentőségűek lesznek, de nem azonnal. Az utolsó évek atlétikájában kiemelkedő eredményeket ér el Grosz István, a hosszú távú futóversenyek  sokszoros bajnoka és rekordere. A gyorsfutók versenyében rekorder és sokszoros bajnok lesz  Gerő Ferenc, bajnokságot nyer 400 méteren öccse  Gerő Mór  is. A rövid ideig szereplő Forbáth Imre súlydobó bajnok és rekorder. A magyar zsidó atlétanagyságok felsorolásánál meg kell még emlékezni a legelső atlétaidők gyorsfutójáról, Villányi (Weisz) Ármin szegedi műszaki tanácsosról, aki a nyolcvanas évek legvégén a legelső szöges atlétacipőt a pályára vitte."""                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 249 .cimszó a lexikon 67 . oldalán van.