10238.htm CIMSZO: Aszkézis SZOCIKK: Aszkézis, a testi életnek legszélsőbb önfegyelmezése, amely a világi örömökről való lemondással, vezekléssel, a bűntudat felcsigázásával és önsanyargatással keresi a megtökéletesedést. Az ókorban még nem ismerték valláserkölcsi tendenciáját és ahol mégis megmutatkozott, profán célok szolgálatában gyakorolták. Az A. életformája Görögországban keletkezett, ahol az atléták gyakorlatait és az ezzel járó testi megtartóztatást értették alatta. Később kibővült a fogalom és főleg azt a törekvést fejezték ki vele, amely a vallás befolyása alatt arra irányult, hogy legyőzze a test érzéki gerjedelmeit és elősegítse a lélek megtisztulását. Az emberi élet alacsonyrendűségének kínzó gondolatából kikristályosodott az emberméltóság öntudata és az anyagi élet megalázó jelenségei önmaga fölé való emelkedésre ösztönözték az embert. De az érzelmi istensóvárgás nem elégítette ki, részese akart lenni az istenségnek, részint azért, mert megnemesülésének rendszerét ebből merítette, részint azért, mert az a gondolat, hogy visszatérhet az isteni forráshoz, amelyből kiszületett, leenyhítette az elmúlás félelmét, így jutott el ahhoz a felfogáshoz, hogy a földi élet nem csak megpróbáltatást jelent, de Istentől való eltávolodást is. Az élet legfőbb célja tehát az Istenhez való visszatérés, ami legbiztosabban lemondással és önlegyőzéssel érhető el. Eleinte csak az isten kívánságtalanságát akarta utánozni ezzel. Az ó-egyiptomi királyok minden élettani funkciót titokban végeztek, hogy isteni természetükről győzzék meg alattvalóikat. Később már vezeklés lett az önfegyelmezésből és a megtisztulásra ezzel törekedtek az emberek. Különböző vallásrendszerekben lassan-lassan fontos szerephez jutott az A., főleg azokban, amelyek a miszticizmushoz hajlanak. Legtökéletesebbre a katolikus szerzetesrendek és a buddhisták fejlesztették ki az A.-t, a zsidóságban nem bontakozhatott ki ennyi erővel, mert világszemlélete az élet megbecsülésében gyökerezett. De azért az A. nyomait már a régi zsidóságban is megtaláljuk. A nazireusok tartózkodtak a bor élvezetétől és nem nyiratkoztak. Nemzeti gyászának kifejezésére az egész nép böjtöt tartott. Az esszéusok a vagyonszerzés ingereit is elnyomták és vadon helyekre való visszavonulásukban már a szerzetesi életnegáció jutott kifejezésre. A Kóma ellen vívott szabadságharcok idején a chásszideusok is hirdették az önmegtartóztatást. Később a Talmud szerzői között is akadtak aszkéták. Cadok az állam hanyatlásának profetikus előérzetében negyven évig böjtölt a Talmud tanúsága szerint. A. rabbinikus zsidóság azonban helytelenítette az A-t, mert túlnő a Biblia, szellemén és feltúlozza az élet szentségéről vallott fogalmainkat. A Biblia tiszta, szent életet követel, de nem önkínzást is, mert ebben a lélek csak elsorvadhat. Simon ben Jochaj (l. o.) az anyagias célú munkahajszolás miatt elundorodott az emberiségtől, de szent elvonulásáért nemhogy magasztalták volna, inkább elítélték és azzal vádolták meg, hogy a világ lerombolására törekszik. Ennek a talmudi tradíciónak alapján ellenezték Száádja, Majmonides és más zsidó vallásfilozófusok is az elkülönülést és indítottak éles harcot a túlhajtott A. ellen. Az ő harcuk a cölibátus ellen is fordult, mert az volt a felfogásuk, hogy a vallás és az etika az élettel való szoros összeforrást követel, nem pedig tőle való eloldást. Akadtak azonban olyanok is, akik az A. hasznosságát hirdették, de azzal a korlátozással, hogy azt csak kivételes életformának szabad tekinteni és nem általános érvényű, életszabálynak. A szigorú A. csak a kabbalából bontakozott ki életprincípiummá, de a zsidó pszichózis kialakulására nem nagyon hatott a kabbalisztikus A. sem. Még a chásszidok is Bal sem Tov (Best. l. o.) emberibb álláspontját fogadták el és az istengondolatba való örömteljes elmerüléssel igyekeznek kitisztulni az élet hibáiból. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 238 .cimszó a lexikon 65 . oldalán van.