10203.htm CIMSZO: Arányi SZEMELYNEV Arányi Lajos SZOCIKK: A. Lajos György*, orvos és orvostudományi író, szül. Komáromban 1812., megh., Nagymaroson 1887. Előbb jogásznak készült, de az 1831. évi hatalmas kolerajárvány idejében, amikor a főváros kórházaiban részt vett a betegek ápolásában, kedvet kapott arra, hogy az orvosi tudományokkal foglalkozzék. Miután Budapesten, Páduában és Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, 1844-ben a pesti egyetemen a kórbonctan magántanára. 1861-ben pedig rendes tanára lett. Igen népszerű előadó volt, akit mindig nagy hallgatóság vett körül. Érdemeinek elismeréséül a Magy. Tud. Akadémia 1860. tagjai közé választotta. 1869-ben a magyar nemességgel tüntették ki. Orvosirodalmi tevékenysége, amelynek eredménye több mint negyven kötet, a kórbonctan és törvényszéki orvostan egész területét öleli föl. Főmunkája: A kórbonctan elemei. Nagyon sok népszerű előadást tartott, főként a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésein. Érdemes tevékenységet fejtett ki az első segélynyújtás módszereinek ismertetése körül. Nagyrabecsülték mint archeológust is. Régészeti munkái közül a legjelentékenyebb a Vajda-Hunyad vára, amelyben e vár restaurálásáért kardoskodott. Értékes tanulmányokat írt a visegrádi ásatásokról is. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 203 .cimszó a lexikon 59 . oldalán van.