10197.htm       CIMSZO:        Arameus nyelv                         SZOCIKK:     Arameus nyelv a semita nyelvek északi ágába tartozik. Maga a nyelv két csoportra tagozódik: a keleti csoport, a babiloni Talmud idiomáját foglalja magában, míg a nyugati csoport a tulajdonképpeni bibliai A. ny., amelyhez a Targumok és a palesztinai Talmud szó járásai, a szamaritán, palmyrai és az arab színezetű nabatai nyelvek tartoznak. A korábbi bibliai iratok közül a Krónikák, Eszter, Ezra és Kohelet könyveinek továbbá az Énekek Éneke és egyes Zsoltároknak a stílusa árulja el azt az erős befolyást, melyet a babiloni fogság alatt az A. ny. a héber nyelvre gyakorolt. Az A. ny. a tudósok szerint Mezopotámiában keletkezett, később Szíria lett a fő területe, ahonnan Palesztinába és Babilóniába terjedt át. Bizonyos, hogy hosszú ideig a nemzetközi érintkezés nyelve volt és a Kr. előtti VII. században az asszír fejedelmek és magas rangú hivatalnokok is beszéltek A. ny.-en. (Királyok II. 18., 26.) Perzsiában találtak A. ny.-en írt papír tekercseket, a legrégibb A. ny.-emlék a Kr. előtt VIII. századból származó feliratok, melyek a zendsirli-i (Észak-Szíria) ásatásoknál kerültek napfényre. A héber nyelvtől különösen magánhangzóinak szegénységében, grammatikailag a mondatképzés és a szórend nagyobb változatosságában, általában pedig idegen nyelvekből kölcsönzött dialektusaiban különbözik. A zsidó irodalomra nézve óriási jelentősége van az A. ny.-nek. Eltekintve a Biblia nyelvének arám sajátosságaitól, a Targumok és a Talmud traktátusai mind arám dialektusokban vannak megírva. A liturgiában is egész sereg A. ny.-ü ima található. Fontosabbak: Jékum purkon, a Kaddls, a Haggada egyes részei, továbbá a Kol nidre, a Kol chamiro peszach előtt a kenyér eltakarításánál) stb. A későbbi zsidó irodalomban Anan a karaita szekta megalapítójának művei és a XIII. században keletkezett «Zohár» íródtak A. ny.-en.                            Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 197 .cimszó a lexikon 57 . oldalán van.