10110.htm CIMSZO: Alexander SZEMELYNEV Alexander Bernát SZOCIKK: """ Alexander, 1. Bernát, filozófiai és esztétikai író, egyetemi tanár, szül. Budapesten 1850., megh. u. o. 1927. A filozófiát, esztétikát, pedagógiát és irodalmat, a mennyiségtant és a természettudományokat felölelő rendkívül széleskörű budapesti és külföldi egyetemi tanulmányok elvégzése után évekig a budapesti V. ker. áll. főreáliskola tanára volt. 1878 óta a budapesti tudományegyetemen mint magántanár, 1895 óta mint rendkívüli, 1904 —19-ig pedig mint rendes tanár működött. Nagy népszerűségre tett szert hallgatósága körében. 1919 —23-ig Németországban és Svájcban élt, ahonnan hazatérve nyugdíjazták. 1892-ben a Magyar Tud. Akadémia levelezőtagjává, 1899. a Kisfaludy- Társaság rendes tagjai közé választotta. Páratlanul széleskörű és mélységes hatású tevékenysége az egyetemi katedra, a Népszerű Főiskola és a Szabad Lyceum előadói szószéke, a zsurnalisztika és a tudományos irodalom között oszlott meg. Hosszú időn át az Egyetértés tanügyi rovatában kardoskodott a modern pedagógia reformeszméiért, majd a Neues Pester Journal színházi kritikusa volt, míg Rákosi Jenő nem szerződtette a Budapesti Hírlap kötelékébe. Csakhamar e lapnak, amely a nyolcvanas években a művelt magyar középosztály legtekintélyesebb lapja, egyik legnépszerűbb munkatársa lett. Alfa álnévvel jegyzett színházi bírálataival és filozófiai tárcáival a legbonyolultabb problémákat is közelvitte a nagyközönség értelméhez. Színházi kritikái akkora tudásról tettek tanúságot, hogy Csiky Gergely halála után a Színiakadémia dramaturgiai tanszékébe juttatták. Utóbb a Pester Lloydnak külföldön is elismert vezércikk- és tárcaírója és színikritikusa. Élete végén az Újságba is írt cikkeket és tanulmányokat. Tevékenységének súlypontja a filozófia, amelynek népszerűsítésére a legutóbbi félszázadban senki sem tett többet Magyarországon, mint ő. Tárcáival felkeltette a művelt magyar közönség érdeklődését a filozófiai kérdések iránt. Előadásain virtuozitással használta fel a tudomány népszerűsítésének minden eszközét és olyan nagy közönséget vonzott, mint magyar tudományos előadó még soha. Nagy érdemeket szerzett a filozófia klasszikus remekeinek példaadó fordításával. Önálló munkái a magyar filozófiai irodalom legértékesebb alkotásai közé tartoznak. Filozófiai rendszert nem alkotott, de mindig felejthetetlenek lesznek azok az érdemei, amelyeket a magyar filozófiai műnyelv kifejlesztésével, a legelvontabb bölcseleti kérdéseknek megvilágításával szerzett. Mások eszméit mindig eredetien, egyéni formában közvetítette és a legsúlyosabb eszméket is világosan és egyszerűen közelítette meg. Filozófiai munkásságának legjavához tartoznak következő művei: A filozófia történetének eszméje tekintettel a történetre általában; Kant élete, fejlődése és filozófiája; A XIX. század pesszimizmusa, Schopenhauer és Hartmann : Diderot-tanulmányok: Spinoza (német, majd magyar nyelven); Geschichte der Philosophie. Meghitt barátjával és hűséges munkatársával, Bánóczi Józseffel megalapította a Filozófiai írók Tárát, mely a leghatásosabb eszköze volt a filozófiai műveltség terjesztésének, és amelynek egyes kötetei igen nagy kelendőséget értek el. Ebben a sorozatban jelentek meg A. mintaszerű fordításában Descartes és Hume legfontosabb művei. Kant Prolegomenái és — Bánóczival együtt készült hűséges tolmácsolásában — Kant legsúlyosabb munkája, A tiszta ész kritikája. Ritka összefoglaló erőről tanúskodó tanulmányai sorában a homloktérben áll A lelki élet című, amely A Műveltség Könyvtárának Az ember c. kötetében a legmegbízhatóbb útmutató a pszichológia rengetegében. Az esztétikát éppen olyan szeretettel művelte, mint a filozófiát. Platón szelleme ragyog A művészet című dialógusában, amely nem csak mély és a kérdés leggyökeréig eljutó, de megkapóan eredeti is. Ebben a művében kifejtett gondolatait továbbszövi a Művészet, a művészét értékéről, a művészeti nevelésről c. francia nyelven is megjelent szellemes és tartalmas esztétikai munkájában. Shakespeare Hamletje című dramaturgiai tanulmánya kimagaslik a nagyterjedelmű magyar Shakespeare-irodalomból. Madách Imre remekét, Az ember tragédiáját kevesen kommentálták élesebb elmével, mint ő. A Pester Lloydban megjelent tárcáiban nemegyszer foglalkozott a zsidó irodalom és művészet problémáival és termékeivel is. Több ízben szerepelt az Imit felolvasásain. Egész tevékenységét a megértő szeretet jellemzi.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 110 .cimszó a lexikon 24 . oldalán van.