10033.htm CIMSZO: Acsády SZEMELYNEV Acsády Ignác SZOCIKK: """ Acsády, 1. Ignác, történetíró, szül. Nagykárolyban 1845 szept. 9., megh. Budapesten 1906 dec. 17. A pesti egyetemen előbb a jogi, majd a filozófiai fakultást végezte el és a doktorátus megszerzése után publicisztikai téren működött a Századunknál és a Pesti Naplónál, aztán a Magyarországnál. Publicisztikai munkásságát egész életén át nem hagyta abba. Közgazdasági és politikai cikkei éppoly kiválóak, mint azok a cikkek, amelyek a történelmi szaktudományok körébe tartoznak. Történetírói munkásságát a nyolcvanas években kezdte meg, addig újságírói tevékenysége mellett lefordította Ranke «A római pápák történetének három kötetét és Bluntschli, Politika történetét az Akadémia kiadásában és szépirodalmi műveket is írt. Ilyenek: Fridényi bankja (1882); Pénzházasság (1880); Aranyország (vígjáték, 1880), azonkívül szerkesztette az Athenaeum «Kézi Lexikon»-át, mely az elsők egyike volt hazánkban (1891—93). Főleg történettudományi problémák felkutatására szentelte egész életét, mely egyhangúan, külsőségek nélkül folyt le a szerkesztői asztal mellett, az Országos Levéltár és a Magyar Tud. Akadémia fóliánsa közt. Az Akadémiának 1888 óta volt tagja. Számos akadémiai és a Századokban, a Budapesti Szemlében, Magyar Tanügyben, Magyar Zsidó Szemlében stb. megjelent tanulmányán kívül nagyobb művei: Az osztrák császári cím és Magyarország (1877); Zsidó és nem zsidó magyarok az emancipáció után (1884); Szolnij Mária (1885); Magyarország Budavára visszafoglalása korában (1886); Magyarország pénzügyei I- Ferdinánd uralkodása alatt (1888); Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. században (1889); A magyar jobbágynépesség száma a mohácsi vész után (1889); Régi magyar birtokviszonyok (1894); Magyarország népessége a Fragmatica Sanctio korában (1896); A magyar jobbágyság története (1896); A magyar adózás története 1598—1604 (1896); Magyarország három részre oszlásának története(1896); Magyarország története 1. Lipót és 1. József korában (1896). Mindkettő a millenniumi történelemben. Legnagyobb és legismertebb munkája a Magyar Tud. Akadémia kiadásában megjelent két hatalmas kötet: A magyar birodalom története (I—II. 1904), mellyel az egész nemzet történetírója lett, s amelyben a modern tudomány követelményeinek megfelelően, de azért izzó hazaszeretettel, a nép és az állam ezeréves életét örökíti meg klasszikus magyarsággal és hatalmas judiciummal. Életének e nagy művét nem sokkal élte túl. Már súlyos beteg volt, mikor Dudek János, a dogmatika tanára a hittudományi karon Kritikai tanulmányok Acsády Ignác művéről (1905) címen a dogmatika szempontjából élesen megtámadta. Nem sokára e legnagyobb sikere és legnagyobb csalódása után meghalt. A rákoskeresztúri zsidó temetőben, valamint a M. Tud. Akadémián is Csánki Dezső, az Orsz. Levéltár államtitkár-főigazgatója tartott fölötte emlékbeszédet. Számos kitűnő tanulmánya jelent meg a Közgazdasági Lexikonban, a Magyar Gazdaságtörténeti Szemlében, a Közgazdasági Szemlében es az Új Magyar Szemlében is. Az IMIT Évkönyvébe írott zsidó-történelmi tanulmányai: A magyar zsidók a XVIII. században (1900); Az egyházi szellem és a zsidók (1902); A zsidók a magyarság múltjában 1903). Egyéb munkái: Bethlen Gábor és udvara (1890); Két pénzügytörténeti tanulmány (1894); A jobbágyadózás 1577—97. (1896); La liberazione di Vienna dall’ assedio lurco del 1683 e la liberazione del Unghério del giogo turco (1908); Ver Befreiungskrieg oder Ungarns Befreiung von der Türkenherrschaft (1909); Der Entsatz Wiens von der türkischen Belagerung im J. 1683 etc. (1909). s. R.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 33 .cimszó a lexikon 6 . oldalán van.