10004.htm CIMSZO: Abbreviaturák SZOCIKK: """Abbreviaturák. Így nevezik a szavaknak, többnyire tulajdonneveknek vagy az Isten-névnek a kezdőbetűk összevonásával történt lerövidített formáit, amelyek már a legrégibb időben az írás keletkezésekor jöhettek létre. Ennek egyik oka az volt, hogy eredetileg maguk a betűk is szimbolizáltak valamit s a szimbólumból általánosíttattak; másik oka a térhiány, az írásjegyekkel való takarékoskodás szükségessége, továbbá a héber betűk számértékes jellege, az Isten-névhez fűződő szent tisztelet, mely miatt lehetőleg kerülték annak kiírását, azonkívül a gyorsírásra való törekvés (ez utóbbi Steinschneider feltevése) Már a Maszora-szöveg számos A.-t tartalmaz, a Talmud pedig jól ismeri azt s eredetileg a görögből átvett natrikon, később a III. században pedig a szintén görög szimon szóval jelöli azt. Az ókorban azonban éppen nem a szerzők nevének rövidítésére használták. Ez utóbbi a késői középkorban és később, egész a legújabb korig volt igen népszerű, oly mértékben, hogy a szerzők teljes neveit számos kommentárnál és szerzőnél nem a címlapból, hanem a bevezetésből tudjuk meg. Néha családi nevek is keletkeztek a XVI —XVIII. század folyamán az A-ból, így pl. a Brill vagy Brüll név, mely főleg Magyarország, Cseh- és Morvaország területén keletkezett s amely nem más, mint a Ben Rabbi Juda Löb ha-Levi név A.-ja; továbbá a Katz név, mely a Kohen Cedek-ből, minden kohanitának a neve után rövidítve feltüntetett «K» és «c» összevonásából ered. (L. Abbreviaturás családnevek.) Az A.-kat népszerűvé tette főkép a középkorban az az elterjedt különös szokás, hogy a címek kezdőbetűit megrövidítve összevonták oly módon, hogy egy személynevet adjanak. A címek, illetőleg a könyvek szerzői azután ezzel a megrövidített névvel lettek híresek. A legismertebbek ezek közül Rasi és Rambam, akiket a rabbinikus irodalomban csakis e neveken említenék. De a többi tekintélyek is rövidített és összevont névformájukban említtetnek. Ilyen jelentékenyebb szerzők a következők: Irodalom: A régi, ókori A.-kat összeállítja a protestáns G. Dalman ((Aramaisch-neuhebrätsches Wörterbuch»-ja, ill. az ehhez mellékelt Händler-féle «Lexikon der Abbreviaturen (1897); továbbá: Schlechter, Studies in Judaism (1901); u. a. Talmudical Fragments (Cambridge 1896); Bernstein, Szefer Rosé Thebót (London 1896); Joseph Ezekiel, A Handbook of Hebrew Abbreviations, with their Explanations in Hebrew and English (Bombay 1897); Ph. Lederer, Hebräische und aramäische Abbreviaturen (Frankfurt a./M. 1894)""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4 .cimszó a lexikon 1 . oldalán van.