10003.htm CIMSZO: Abaujszántó SZOCIKK: "Abaujszántó, nagyk. Abauj vm, 4816 lak. Zsidók A.-n először a XVIII. sz. negyvenes éveiben telepedtek le a Bettenheim-féle birtokon. 1765-ben már hitközséget alkottak, volt templomuk, Talmud-iskolájuk és temetőjük. Első ismert rabbijuk R. Cevi Hirs Lőw Halévi volt, aki 1772. alapította a Chevra Kadisát és a hitközséget újra szervezte. 1787. II. József iskolarendelete folytán megnyílt a zsidó iskola. Az iskola vezetője a rabbi volt, aki azelőtt Aszódon és Bodrogkeresztúron működött. Torzsalkodás folytán a rabbi a szomszédos Vilmányba került, ahol 1797. megh. Homiliáinak és talmudi novelláinak egy része Erec Cevi cím alatt jelent meg Munkácson 1887. Az iskola ezután is virágzott és Kazinczy Ferenc, aki mint tanfelügyelő egy izben meglátogatta,a legnagyobb dicsérettel emlékezett meg róla hivatalos jelentésében. A hitközség 1801. a nagymartom rabbit, Jeremiást, az osvicini Isaak Eizik fiát hívta meg. Ez kiváló talmudtudós volt, a Modoó veonész c. munka szerzője (Zolkiew 1798). Őt követte 1807. Joab, aki azelőtt Németkeresztúrban és Húnfalván működött. Apja könyvét adta ki toldalékokkal Modoó Zutto címmel (Zolkiew 1806). Munkái: Chen Tóv, kommentár a kódexekhez (kiadta veje, Fränkel Isaak és Zeved Tov c. toldalékokkal látta el, Zolkiew 1806), Imre Nóam, responsumok (Munkács 1885), Imre Joab. homiliák (Lemberg 1893). Megh. 1810. Utódja veje lett, akit később Nagykárolyba hívtak meg. 1830-ban Lőw Eleázár (l. o.) a Semen Rokeach szerzője került Liptószentmiklósról A.-ra. A zsidók lélekszáma 1820-ban 1100, 1850.pedig 2900 volt. Lőw, aki nagy jesivát tartott fenn, 1836. halt meg. Őt fiának veje: Lőw Benjámin (l. o.) a Saáré Tóra szerzője követte, majd Lipschütz Izsák Nátán került a rabbiszékbe, ki azelőtt Hegyalja-Mádon működött. 1869-ben, mint az orthodoxok képviselője, tiltakozott a bécsi kormánynál a rabbiképző intézet felállítása ellen; 1873. megh. 1830—40 között Horovitz Feivel rabbihelyettes látta el a lelkészi funkciókat, később paksi, majd pápai rabbi lett. A XIX. sz. közepe táján a falusi zsidóság a városokba tódult, ennek tudható be az A.-i hitközség kisebbedése is. 1856-ban új elemi iskolát nyitottak, 1858. újjászervezték, 1888. azonban bezárták. A XIX. sz. végén Lipschütz Arje Lőböt, a nagyhírű hitközség rabbiját, 25 éves működés után az orthodox iroda elnökévé választották meg. Megh. 1904. Budapesten, de A.-n temették el. Utóbb Jungreisz Feivel lett a főrabbi, ki azelőtt Szombathelyen működött. Évtizedeken át irányította szigorú orthodox szellemben a hitközség életét és nagy odaadással támogatta a hitközség kebelében működő intézményeket, amelyeket csak nagy áldozatok árán lehetett a régi nagyméretű keretek között fenntartani, miután a hitközség lélekszáma az utolsó időben erősen lecsökkent. 1927-ben a hitközség a hozzátartozó kerülettel együtt 200 tagot számlált." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3 .cimszó a lexikon 1 . oldalán van.